Éles vita alakult ki Orbán Viktor és Vitézy Dávid között a kormány gazdaságpolitikai irányáról, valamint a vasúti és közlekedési beruházásokról. Orbán Viktor a Bayer Show vasárnap esti adásában Vitézyt a „németek emberének” nevezte, miközben arról beszélt, hogy Magyarország stratégiai ágazatai veszélyben vannak, és a kormány Brüsszel, illetve nyugati cégek érdekeit szolgálja.
Vitézy Dávid rövid időn belül reagált a bírálatra. Bejegyzésében visszautasította, hogy a német érdekek képviselője lenne, és egy korábbi, az M6-os autópálya működtetésével kapcsolatos döntést hozott fel példaként. Állítása szerint nem engedte, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető érdekeltségek a korábbi szolgáltatónál 105 milliárd forinttal drágábban üzemeltessék az autópályát.
Orbán Viktor a külföldi befolyás veszélyéről beszélt
A műsorban Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország szerinte „visszagyarmatosítás” alatt áll. Úgy vélte, a stratégiai ágazatok ismét veszélybe kerültek, és az ország külpolitikája nem szuverén. A volt kormányfő állítása szerint a kormány Brüsszel és nyugati vállalatok érdekeit szolgálja.
Orbán a korábbi időszakot is összehasonlította a jelenlegi helyzettel. Azt mondta, hogy 2010 előtt a gazdaság stratégiai ágazatainak 80 százaléka külföldi kézben volt, elsősorban német tulajdonban. Megfogalmazása szerint a jobboldali, nemzeti kormányzás célja az volt, hogy Magyarország ne váljon gyarmattá.
A beszélgetésben a Tisza Pártra is kitért, és azt állította, hogy a pártot hamarosan saját szavazói válthatják le. A forrás szerint Orbán közben a vasúti fejlesztéseket és más stratégiai beruházásokat is bírálta.
Vitézy az M6-os ügyével válaszolt
Vitézy Dávid a személyét érintő minősítésre reagálva azt írta: azért nevezheti őt Orbán Viktor a „németek emberének”, mert nem támogatta az M6-os autópálya szerinte túlárazott üzemeltetését. Bejegyzésében azt állította, hogy Lázár János verseny nélkül juttatta a megbízást Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek, és az új konstrukció 105 milliárd forinttal került volna többe a korábbi szolgáltató megoldásánál.
Kapcsolódó hír: Magyar Péter szerint Orbán Viktor fenyegető hangot ütött meg a vagyonvisszaszerzési hivatal ügyében
Vitézy szerint önmagában attól nem válik valami magyar érdekké, hogy egy magyar üzletember gazdagodik rajta. A bejegyzésben úgy fogalmazott: még a háromszoros túlárazás sem tesz egy ügyet nemzeti érdekké. Ezek Vitézy Dávid állításai, amelyekre a forrásanyagban nem szerepel külön kormányzati vagy érintetti válasz.
A vasút és a nagyberuházások is a vita középpontjába kerültek
A közlekedési miniszter Orbán Viktor vasúttal kapcsolatos kritikáját is vitatta. Szerinte különösen ellentmondásos, hogy az előző kormány vasútpolitikáját bírálják, miközben állítása szerint éppen az előző kormány hagyta „lerohadni” a MÁV-ot.
Vitézy a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését és a metrókocsik felújítását is példaként említette. Állítása szerint az előbbi esetében az európai uniós források megszerzése helyett kínai szereplőknek adták a projektet, ami évtizedekre eladósította Magyarországot. A metrókocsik felújításáról azt írta, hogy azt oroszok kapták meg drágán és rossz minőségben, Paks II.-t pedig soha el nem készülő beruházásként jellemezte.
Vitézy ezekre az ügyletekre alkalmazta a gazdasági gyarmatosítás kifejezést. Bejegyzése végén azt állította, hogy a magyarok öt hónappal korábban nagy többséggel nemet mondtak az ilyen irányú politikára. A forrásanyag nem részletezi, melyik konkrét szavazásra vagy választásra utalt.
Mi biztosan derül ki a nyilatkozatokból?
A konfliktus két, egymással szemben álló értelmezésről szól. Orbán Viktor a külföldi befolyás és a stratégiai ágazatok elvesztésének veszélyét hangsúlyozta, Vitézy Dávid viszont azt állította, hogy éppen a kormány korábbi döntései szolgáltak külföldi vagy kormányközeli érdekeket.
A vitában több jelentős beruházás neve is előkerült, de a forrásanyag alapján ezeknél nem ismerhető meg minden szerződéses és pénzügyi részlet. Az M6-os esetében Vitézy 105 milliárd forintos különbséget említett, ám a szöveg nem közöl további adatokat a számítás hátteréről. Ugyanígy nem szerepel benne hivatalos válasz az M6-os, a Budapest–Belgrád vasút vagy a metrókocsik ügyében megfogalmazott kifogásokra.
Forrás: Blikk
