Elutasította a BRFK az energetikai létesítmények őrzéséről szóló rendelet miatt tett feljelentést
Elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság azt a feljelentést, amely szerint kampánycélokat szolgálhatott az energetikai létesítmények fokozott őrzéséről szóló kormányrendelet. A feljelentő álláspontja szerint az intézkedés a kormánypárt háborúellenes kampányát erősíthette, és emiatt felmerülhetett a költségvetési csalás gyanúja.
A rendőrség azonban arra jutott, hogy a feljelentésben leírt cselekmény nem bűncselekmény. A határozat az Integritás Hatóság honlapján közzétett, felülvizsgálatot lehetővé tevő ügyek között szerepel – számolt be az MTI.
Indokolatlannak tartották a fokozott őrzést
A feljelentő szerint Magyarország akkori miniszterelnöke a 2026-os országgyűlési választások kampányidőszakában jelentette be, hogy a fegyveres erők bizonyos energetikai létesítmények fokozott őrzését kapják feladatul. A bejelentést a feljelentő szerint nem kísérte érdemi indoklás.
Az intézkedés a forrás szerint február 25. és május 24. között volt hatályban. A kormány a választást követő harmadik napon visszavonta a fokozott őrzésről szóló döntést, a kivezényelt fegyveres erőket pedig visszarendelte. A feljelentő kifogásolta, hogy ennek okát sem ismertették.
Álláspontja szerint az intézkedés mögött nagy valószínűséggel nem nemzetbiztonsági megfontolások álltak, hanem az akkori kormánypárt háborúellenes kampányának támogatása. Mivel a fokozott őrzés költségeit a költségvetésből finanszírozták, úgy vélte, hogy közpénzt használhattak fel kampánycélra.
A rendőrség hivatali visszaélést vizsgált
A BRFK szerint a leírtak nem a költségvetési csalás, hanem a hivatali visszaélés gyanúját vethették fel, ezért ezt vizsgálta. A rendőrségi határozat szerint ilyen bűncselekményt az a hivatalos személy követhet el, aki hivatali kötelességét megszegi, túllépi a hatáskörét vagy visszaél hivatali helyzetével, és ezzel szándékosan jogtalan előnyt biztosít, illetve jogtalan hátrányt okoz.
A BRFK indokolása szerint a vizsgált, 30/2026. (II. 25.) számú kormányrendeletet maga a kormány hozta meg, vagyis az a szerv, amely a rendőrségi határozat szerint törvényi felhatalmazással rendelkezett erre. Emiatt a határozat alapján nem állapítható meg sem hivatali kötelesség megszegése, sem hatáskörtúllépés.
Kapcsolódó hír: Rendőrségi nyomozás indult a Merkely család cégének juttatott 599 millió forint miatt
Nem találtak adatot kampánycélra
A rendőrség arra is hivatkozott, hogy a Magyar Honvédségről szóló törvény felhatalmazza a kormányt fokozott őrzési feladatok elrendelésére. A honvédség a törvényben meghatározottak szerint járt el, ezért az ebből keletkező többletköltség a határozat szerint nem tekinthető jogtalan hátránynak.
A BRFK közlése szerint nem állt rendelkezésre olyan adat vagy információ, amely alátámasztotta volna, hogy a kormányrendelet célja a kampány erősítése volt. Ezek alapján a rendőrség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést.
Felülvizsgálat is kezdeményezhető
Az ügy dokumentuma azért került fel az Integritás Hatóság honlapjára, mert a büntetőeljárási szabályok alapján bizonyos esetekben felülbírálati indítvány nyújtható be a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasító, illetve megszüntető döntéseivel szemben.
Az Integritás Hatóság tájékoztatása szerint a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekmények ügyeiben – a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő kivételével – természetes és nem természetes személyek is kezdeményezhetnek felülvizsgálatot. A hatóság anonimizált formában teszi közzé a kapcsolódó iratokat és eljárási információkat.
Mit jelent a rendőrségi elutasítás?
A BRFK döntése nem a feljelentő kampánycélokra vonatkozó állításának politikai értékelése, hanem annak büntetőjogi vizsgálata alapján született. A határozat lényege, hogy a kormány a rendőrség szerint törvényi felhatalmazás alapján rendelte el a fokozott őrzést, ezért az intézkedés önmagában nem alapozza meg a hivatali kötelesség megszegését vagy a hatáskör túllépését.
A döntésben az is szerepel, hogy nem volt olyan adat, amely a rendelet kampányerősítő célját igazolta volna. Az ügy ugyanakkor nem feltétlenül zárul le az elutasító határozattal: az Integritás Hatóság által közzétett dokumentumok alapján az arra jogosultak mérlegelhetik, hogy élnek-e a jogszabály szerinti felülbírálati indítvánnyal.
Forrás: Index
