Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggeli, első kormányfői rádióinterjújában több, a következő évekre tervezett intézkedést ismertetett. Új alkotmányt és választójogi törvényt ígért 2030-ig, miközben a gyermekvédelmi rendszer átalakításáról, a családi pótlék emeléséről és az örökbefogadási szabályok módosításáról is beszélt.
A kormányfő szerint már idén ősszel elindulhat a szociális szférában dolgozók 20–25 százalékos béremelése, 2027-ben pedig jelentősen nőhet a családi pótlék. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltás egy fontos állomásához érkezett. A miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben is felszólal, ahol a kormány következő időszakra tervezett lépéseiről további bejelentések várhatók.
Átalakítanák a gyermekvédelmi rendszert
A hétvégén nyilvánosságra hozott gyermekvédelmi jelentés szerint a rendszerben súlyos működési és kapacitásproblémák vannak. Csaknem 130 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, emellett több tízezer gyermek él állami gondoskodásban. A jelentés szakember- és nevelőszülő-hiányt is feltárt.
A kabinet első lépésként 9,5 milliárd forintos azonnali krízisprogramot indítana. A forrásból új férőhelyeket hoznának létre, fejlesztenék a speciális gyermekotthonokat, valamint bővítenék a szakmai ellátást. A kormány bérrendezést és az örökbefogadási szabályok megváltoztatását is kilátásba helyezte.
Magyar Péter rádióinterjújában azt jelezte, hogy a gyermekvédelmi szabályokon is változtatnának. Az alkotmányozásba a kormányfő szerint széles társadalmi kört vonnának be. A forrás alapján ugyanakkor az új alkotmány és a választójogi törvény konkrét tartalma egyelőre nem ismert.
Napirend előtt szólal fel az Országgyűlésben
Az Országgyűlés őszi ülésszaka hétfőn 13 órakor kezdődik. A program Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indul, ezt interpellációk és kérdések követik. A viták között szerepel az állambiztonsági múlt feltárása és az ügynökakták szélesebb körű nyilvánossága, valamint az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság működésének módosítása.
A parlament kedden több ügyben is szavazhat. Ekkor titkos szavazással választhatják meg az Alkotmánybíróság új tagjait, és dönthetnek az ügynökaktákra, illetve az igazságügyre vonatkozó törvénycsomagokról is.
Kapcsolódó hír: Pintér Sándor Wartburgja biztosítás nélkül érkezett a kötcsei piknikre
Öt alkotmánybíró-jelöltről döntött a bizottság
Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága hosszú ülésen hallgatta meg a TISZA és a Mi Hazánk frakció alkotmánybíró-jelöltjeit, majd öt jelöltről szavazott. A döntést Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke ismertette.
A forrásanyag a megválasztott jelöltek közül Szomora Zsolt nevét említi. A jelöltekről a parlament későbbi, titkos szavazása dönthet.
Vita a Tisza Párton belül, diplomáciai program Budapesten
A Tisza Párton belül a 444 értesülése szerint konfliktus alakult ki Radnai Márk alelnök és miniszteri megbízott körül. A lap több pártbeli forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Radnai körül szerveződő csoport kifogásolta Tóth Péter kampányfőnök választási stratégiáját és Magyar Péter vezetési stílusát. A kritikusok antidemokratikus döntéshozást és túlzott centralizációt róttak fel.
Magyar Péter a Kossuth Rádióban azt mondta, teljes a bizalma Radnaiban, és a vitát lezártnak tekinti. A miniszterelnök azt is visszautasította, hogy új NER épülne.
Hétfőn Budapestre érkezik Johann Wadephul német külügyminiszter is. A látogatás során több magyar vezetővel, valamint német és magyar vállalatok képviselőivel találkozik. A tervezett témák között az európai biztonság, az orosz–ukrán háború, az uniós együttműködés és a gazdasági kapcsolatok szerepelhetnek.
Mit lehet jelenleg biztosan tudni a kormány terveiről?
A hétfői bejelentések több különböző területet érintenek: a gyermekvédelmi rendszer működését, a szociális dolgozók bérezését, a családi pótlékot, az örökbefogadást, valamint az alkotmányos és választási szabályokat. Ezek közül a forrás konkrét összeget az azonnali gyermekvédelmi krízisprogramnál említ: erre 9,5 milliárd forintot szánnak.
A béremelés és a családi pótlék növelése egyelőre kormányzati ígéretként szerepel: az előbbi őszi indulásáról, az utóbbi 2027-es emeléséről beszélt Magyar Péter. Az új alkotmány és a választójogi törvény célját 2030-ra jelölte meg, de a részletes szabályok, a pontos ütemezés és a parlamenti elfogadás menete a forrásból nem derül ki.
Forrás: Portfolio
