vagyonadó tervezete értékelést likviditást – A vagyonadó tervezete szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon után évi 1 százalékos adót kellene fizetni, a 100 milliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. A privátbanki és vagyonkezelési szakemberek szerint a legnagyobb gyakorlati kockázatot nem önmagában az adómérték, hanem a nem tőzsdei cégek, ingatlanok, műtárgyak és egyéb nehezen értékelhető vagyonelemek felmérése, valamint az adó pénzügyi előteremtése jelentheti. Az esetről a Portfolio számolt be.
vagyonadó tervezete értékelést likviditást: a legfontosabb részletek
Mire terjedne ki a javasolt adó?
A kormány október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a törvénytervezetet. Az adó alanyai belföldi és külföldi magánszemélyek, valamint egyes vagyonkezelési adóalanyok, például bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok is lehetnek. A házastársak vagyonát külön kellene figyelembe venni, így mindkét fél önállóan rendelkezne az egymilliárd forintos értékhatárral.
A javaslat többféle vagyonelemet venne számításba: az ingatlanokat, pénzügyi megtakarításokat, társasági részesedéseket, nyugdíjbiztosításokat, kriptoeszközöket, nemesfémeket és opciós jogokat. A 3 millió forint feletti műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a 10 millió forintnál értékesebb járművek szintén bekerülhetnének az adóalapba.
A Pénzügyminisztérium hatásvizsgálata négy év alatt 800 milliárd forintos bevétellel számol. A dokumentum szerint az új teher hatással lehet az érintettek likviditási, befektetési, finanszírozási, vagyonkezelési és illetőségi döntéseire.
A cégek és a nehezen értékelhető vagyon okozhatja a legtöbb vitát
A megkérdezett szakemberek egybehangzóan az értékelést tartják a rendszer egyik legnehezebb elemének. Egy bankszámla vagy befektetési alap értékének meghatározása viszonylag egyszerű, egy nem tőzsdei vállalkozás, egyedi ingatlan, külföldi eszköz, műtárgy vagy összetett tulajdonosi struktúra esetében azonban jelentős bizonytalanság merülhet fel.
A cég számított értéke nem azonos azzal a készpénzzel, amelyet a tulajdonos ténylegesen fel tud használni az adó megfizetésére. A vagyon gépekben, ingatlanokban, készletekben, követelésekben vagy folyamatban lévő beruházásokban is megtestesülhet, miközben a fizetési kötelezettség pénzben jelentkezik.
A tervezet egyik ismertetett példája szerint egy 1 milliárd forintos saját tőkéjű, hároméves átlagban 600 millió forint adózott eredményt termelő cég számított értéke 3 milliárd forint lehet. Ebben az esetben az egymilliárd forint feletti rész után évi 20 millió forintos teher adódna. Ha a vállalkozás aktuális eredménye 200 millió forintra esik vissza, az adó már az adott évi eredmény 10 százalékát is elérheti.
A független szakértői értékelés lehetősége rugalmasabbá teheti a rendszert, ugyanakkor jogvitákat is eredményezhet. Külön kérdéseket vethet fel az 500 millió forintot meg nem haladó saját tőkéjű cégek, például projektcégek és holdingok értékelése. A kisebb értékű ékszerek, festmények és egyéb ingóságok számbavétele szintén komoly adminisztrációt igényelhet.
Az érintettek inkább számolnak és terveznek, mintsem azonnal menekítik a tőkét
A szakértői válaszok alapján az adó a privátbanki ügyfelek jelentős részét érintheti, de az arány az intézmények és a teljes vagyon figyelembevételének módja szerint változik. Egy ismertetett becslés szerint a cégértékekkel, ingatlanokkal, gyűjteményekkel és más szolgáltatóknál tartott eszközökkel együtt a privátbanki ügyfélkör 5–10 százaléka lehet érintett.
Rövid távon elsősorban információgyűjtés, jogi és adózási egyeztetés, valamint vagyontervezés zajlik. A családon belüli vagyonátadás, a generációváltás és a bizalmi vagyonkezelés iránti érdeklődés növekedhet, de a pusztán adózási célú átrendezéseket a NAV a tervezet szerint visszamenőleg is vizsgálhatja. A családonként vagy vagyonkezelési struktúránként rendelkezésre álló külön értékhatár ezért nem jelent automatikus menedéket.
A külföldön tartott vagyon önmagában nem szüntetné meg a kötelezettséget, ugyanakkor a nagyobb nemzetközi diverzifikáció és a likvid tartalékok felépítése felértékelődhet. Azoknál, akiknek vagyona főként vállalkozásban vagy ingatlanban áll, minden évben elő kell teremteni az adó fedezetét. Ez osztalékfizetést, hitelfelvételt, beruházások elhalasztását vagy a portfólió átalakítását is ösztönözheti.
A családi cégek versenyhátránytól tartanak
A vállalkozásokra gyakorolt hatás megítélése nem egységes. Egyes vélemények szerint nem várható azonnali tömeges tőkekiáramlás, mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy a hazai tulajdonú családi vállalkozások tulajdonosai akkor is fizethetnek a cég értéke után, ha az adott évben kevés szabad pénz keletkezik.
Ez hatással lehet a beruházásokra és a tőke felhasználására. A szakértői érvelés szerint egy magyar családi cég tulajdonosa versenyhátrányba kerülhet olyan multinacionális vállalatokkal szemben, amelyek magyar leányvállalata után adott esetben nem ugyanilyen módon jelentkezik a vagyonadó.
A végső hatást a szabályozás végleges szövege, az értékelési módszertan és az adóhatósági gyakorlat határozhatja meg. A jelenlegi várakozások alapján az érintettek első lépésként számolnak, értékelnek és tanácsadókkal egyeztetnek; a tömeges tőkemenekítésre egyelőre nincs egyértelmű jel.
