Több mint 100 millió forintot próbáltak megszerezni csalók egy 74 éves férfitól, akit kibertámadásra hivatkozva kerestek meg, majd hetekig egy álnyomozás látszatát tartották fenn. A férfit arra is rávették, hogy távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepítsen, készpénzt adjon át, valamint a cég és a saját számlájáról is utaljon.
A Pénzcentrum beszámolója szerint a Csongrád-Csanád vármegyei rendőrség október 22-én közölte, hogy elfogták az ügy feltételezett elkövetőit. A gyanúsítottakat őrizetbe vették, majd jelentős kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanújával hallgatták ki.
Hamis kibertámadással építették fel a történetet
A csalók azt állították, hogy a férfi által vezetett, nagyrészt állami tulajdonú cég bankszámláját több kibertámadás érte. Szerintük a támadások Németországból indultak, és egy hazai banki alkalmazott is közreműködött bennük. Azt mondták, a számla védelméhez át kell vizsgálni és „vírusmentesíteni” kell az átutalásokhoz használt számítógépet.
Ennek ürügyén megszerezték a számítógép feletti irányítást, a férfi telefonjára pedig távoli vezérlést lehetővé tevő alkalmazást telepíttettek vele. A történet hitelesítésére rendőrségi fejléces papíron levelet is küldtek a cég postafiókjába, telefonon pedig folyamatosan kapcsolatban maradtak vele.
A készpénz átadását azzal indokolták, hogy az úgynevezett „csalipénzzel” a bűnözőket fogják elfogni. A férfi felvette a pénzt, majd egy előre egyeztetett szegedi helyszínen átadta azt. Néhány nappal később a magánszámlájáról is milliókat utalt át a cég számlájára, mert a csalók azt állították, hogy az a számla is érintett.
Eközben a csalók átvették az irányítást a cég számlája felett. Végül arra kérték a férfit, hogy az otthon tartott, valutában lévő készpénzét is fizesse be a vállalati számlára.
Egy banki dolgozó szakította félbe a pénzmozgást
A tranzakciók során egy banki főpénztáros figyelmeztette a férfit, hogy a cég számlája teljesen kiürült, és feltehetően csalás áldozatává vált. A feljelentés után a vármegyei rendőr-főkapitányság kiberbűnözésre szakosodott nyomozói rövid idő alatt felderítették az ügyet, és elfogták a feltételezett elkövetőket.
A történetben több, egymásra épített megtévesztési módszer jelent meg: a csalók hivatalos személynek adták ki magukat, sürgették a pénzmozgatást, hamis dokumentumot küldtek, és távoli hozzáférést kértek az elektronikus eszközökhöz. Hasonló ügyekben banki ügyintézőre, rendőrre vagy rokonra hivatkozva is kérhetnek átutalást, banki kódot vagy készpénzt.
Mit kell tenni gyanús megkeresésnél?
A rendőrség nem kér pénzt, készpénzátadást vagy átutalást nyomozásra hivatkozva, és „csalipénz” sem létezik. A bankok nem kérnek PIN-kódot, jelszót vagy SMS-ben érkező megerősítő kódot, és nem utasítják az ügyfeleket arra, hogy pénzüket úgynevezett biztonsági számlára utalják.
Telefonos vagy üzenetben érkező kérésre nem szabad távoli hozzáférést biztosító programot telepíteni. Gyanú esetén érdemes bontani a hívást, majd ismert telefonszámon visszahívni a családtagot vagy a bankot. Ha már történt utalás vagy adatkiadás, azonnal értesíteni kell a bankot, szükség esetén le kell tiltani a kártyát és a netbanki hozzáférést, majd feljelentést kell tenni a rendőrségen.
