A bejelentett személyijövedelemadó-csökkentés alapján 2026-ban havonta csaknem húszezer forinttal nőhet a minimálbért és a garantált bérminimumot keresők nettója, ha a jelenlegi számítások érvényesülnek. A változás ugyanakkor kockázatot is jelenthet: az adócsökkentésre hivatkozva a munkáltatók kisebb béremelést ajánlhatnak az alacsony keresetűeknek – írta a Blikk.
Így változhat az szja a különböző kereseteknél
A bejelentések szerint a minimálbérhez kapcsolódó szja-kulcs 15-ről 9 százalékra mérséklődhet. A kedvezmény a havi 680 ezer forintos jövedelemig fokozatosan érvényesülhet, de a pontos szabályokat még nem ismerni. Regős Gábor vezető közgazdász ezért csak lehetséges forgatókönyvekkel számolt.
Az egyik elképzelés szerint a minimálbér és a 680 ezer forintos jövedelem között lineárisan változna az adókulcs. Ebben az esetben a köztes kereseteknél az szja fokozatosan csökkenne: aki például valamivel 680 ezer forint alatt keres, annak az adókulcsa 15 százalék alatti lehetne, a pontos mérték pedig a jövedelemtől függne.
A 2026-ra említett, 322 800 forintos minimálbér 15 százalékos szja-terhe nagyjából 48 400 forint. Kilenc százalékos kulccsal ugyanez körülbelül 29 ezer forintra mérséklődne, vagyis a számítás szerint havi csaknem 20 ezer forinttal maradna több a munkavállalónál. A tényleges nettó összeget a különböző adókedvezmények módosíthatják.
A garantált bérminimumot többen kaphatják
A garantált bérminimum 2026-ban havi 373 200 forint lehet. Regős számítása szerint ebben a sávban – ha az adókulcs lineárisan változik a minimálbér és a 680 ezer forintos jövedelem között – nagyjából 9,85 százalékos kulcs adódna.
Ez a jelenlegi, körülbelül 56 ezer forintos havi szja-teher helyett közel 37 ezer forintos adót jelentene. A különbség itt is csaknem 20 ezer forint havonta. A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a garantált bérminimum az elmúlt években kisebb mértékben emelkedett a minimálbérnél, ezért a két összeg közötti különbség csökkent. Ennek ellenére a bérminimum nagyjából háromszor annyi munkavállalót érinthet, mint a minimálbér.
A béremelés mértéke még nyitott kérdés
A nettó keresetek alakulása nemcsak az adókulcstól függ, hanem attól is, hogy jövőre mekkora lesz a minimálbér és a garantált bérminimum tényleges emelése. A minimálbérre vonatkozóan 14 százalékos megállapodás szerepel a hároméves bérmegállapodás részeként, a munkáltatói oldal azonban a cikk szerint eddig ennél kisebb emelést ajánlott.
Regős Gábor szerint emiatt fennállhat annak a veszélye, hogy egyes cégek az adócsökkentésre tekintettel csak minimális bruttó béremelést adnak az alacsony keresetű dolgozóknak. Ő kedvezőtlenebb gazdasági környezetben is 7–9 százalékos minimálbér-emelést tartana remélhetőnek, de ez nem a végleges szabályozás.
Az ekho szerinti foglalkoztatás adókulcsának módosításáról egyelőre nincs bejelentés. A jelenlegi 15 százalékos kulcs megmaradhat; ez az adózási forma a személyi jövedelemadó mellett a munkavállalói járulékokat is kiváltja.
