A 2027-es költségvetés dönti el, milyen formában folytatódik a 14. havi nyugdíj: a jelenlegi szabályok alapján jövőre már teljes havi extra ellátás járna, miközben a fokozatos bevezetés logikája szerint csak 50 százalékos kifizetés következne. A Portfolio számítása szerint a következő négy évben mintegy 1350 milliárd forint lehet a különbség a teljes felépítés és a 2026-os, 25 százalékos szinten történő befagyasztás között.
A 13. havi nyugdíj 2021 óta része a rendszernek, a 14. havi juttatást pedig 2026-ban vezették be. Az első évben a jogosultak februári ellátásuk negyedét, vagyis egyheti összegnek megfelelő kifizetést kaptak. A korábbi szabályozási szándék szerint az új juttatásnak 2030-ra kellett volna elérnie a teljes havi összeget.
Miért lehet jövőre teljes összegű a juttatás?
A 2025. évi CXII. törvény főszabályként a februári nyugdíj teljes összegéhez köti mind a 13., mind a 14. havi nyugdíjat. A 2026-os évre külön rendelkezés írta elő, hogy a 14. havi ellátásnak csak a 25 százalékát kell folyósítani. A 2027-es évre azonban a jelenlegi szabályozás nem tartalmaz újabb, 50 százalékos korlátozást.
Ez azt jelenti, hogy változatlan jogszabályi környezetben jövő februárban teljes havi 14. havi nyugdíj járna. Ehhez külön jogalkotásra lenne szükség, ha a kormány a fokozatos felépítést folytatná, a mostani szintet tartaná fenn, vagy a kifizetést más feltételekhez kötné.
A 2026-os államháztartási adatok érzékeltetik a nagyságrendet. A 13. havi nyugdíjak és egyéb ellátások 579,3 milliárd forintba kerültek, a 14. havi juttatás 25 százalékos részlete pedig 144,8 milliárd forintot jelentett. Ezek alapján egy teljes havi 14. havi kifizetés 2027-es költsége óvatos becsléssel mintegy 600 milliárd forint lehet.
Két eltérő pálya, 1350 milliárdos különbséggel
A Portfolio két lehetséges forgatókönyvet vetett össze. Az egyik szerint a 14. havi nyugdíj 2027-ben a havi ellátás 50 százaléka, 2028-ban 75 százaléka, 2029-től pedig 100 százaléka lenne. A másik változatban a kifizetés tartósan a 2026-os szinten, 25 százalékon maradna.
A számítás állandó, évi 600 milliárd forintos teljes havi költségbázissal készült, és nem számol az inflációval, a későbbi nyugdíjemelésekkel, illetve az ellátotti létszám és összetétel változásával. E feltételek mellett a két pálya négyéves összköltsége között hozzávetőleg 1350 milliárd forint a különbség. Ez a becslés ezért inkább alsó határként értelmezhető.
A 13. és 14. havi juttatásokhoz nem kapcsolódik külön, automatikusan felépülő bevételi forrás. A folyó finanszírozású nyugdíjrendszer bevételeit a központi költségvetés támogatása egészíti ki, ezért a teljes 14. havi nyugdíj tartós beépítése magasabb éves kiadást jelentene. Ennek fedezetét más kiadások csökkentése, többletbevételek vagy kedvezőbb gazdasági folyamatok teremthetnék meg.
A Tisza programja másképp osztaná el a támogatásokat
A Tisza választási programjában a 13. és a 14. havi nyugdíj megtartása is szerepel. Ugyanakkor több olyan vállalást is megfogalmaztak, amely célzottabban az alacsonyabb ellátásban részesülőket támogatná. A program szerint 2027 januárjától 28 500 forintról 120 ezer forintra emelnék a nyugdíjminimumot, és külön emelést adnának a 146 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjakra. A kormányzati tájékoztatás szerint ez több mint 700 ezer ember jövedelmét érintheti.
A program része a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének ígérete is. A 250 ezer forint alatti havi nyugdíjjal rendelkezők évente 200 ezer, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig évente 100 ezer forint célzott támogatást kaphatnának. A konstrukció végleges bevezetéséről egyelőre nincs ismert döntés.
Kármán András korábbi közlése szerint a nyugdíjas SZÉP-kártya évi 350–400 milliárd forintos kiadást jelenthetne. A legalább 120 ezer forintos nyugdíjminimumra történő felzárkóztatás, a 146 ezer forint alatti nyugdíjak emelése, az időskorúak járadékának megduplázása és más kapcsolódó intézkedések együtt évente mintegy 123 milliárd forintba kerülhetnének. Az új idősotthonok százainak létrehozását 120–200 milliárd forintos éves költséggel tervezték.
Ez alapján a kormány előtt nem pusztán az áll, hogy megmaradjon-e a 14. havi nyugdíj. Arról is dönteni kellene, hogy az extra támogatás minden jogosultnak a saját havi ellátása arányában járjon-e, vagy a kisebb nyugdíjjal rendelkezők kapjanak nagyobb részt a rendelkezésre álló keretből.
Lengyelországban és Szlovákiában más konstrukció működik
Lengyelországban a 13. havi nyugdíj egységes összegű, a 14. havi pedig a magasabb nyugdíjaknál fokozatosan csökken. A 2026-os szabályok szerint mindkét juttatás teljes összege bruttó 1978,49 zloty, ami a megadott átváltással körülbelül 165 ezer forint. A 14. havi ellátás teljes egészében legfeljebb 2900 zloty összegű nyugdíj mellett jár; e határ felett minden további zloty ugyanennyivel csökkenti a kifizetést. Az 50 zloty alatti összegeket nem folyósítják, így 4828,49 zloty feletti nyugdíjnál megszűnik a tényleges kifizetés.
A lengyel költségvetés 2026-ban 31,8 milliárd zlotyt irányzott elő a 13. és 14. havi nyugdíjakra, miközben a fő társadalombiztosítási nyugdíjalap éves nyugdíj- és járadékkiadását mintegy 444 milliárd zlotyra tervezték. A Portfolio által ismertetett összevetés szerint a két extra juttatás költsége így megközelítőleg egy havi nyugdíjkiadás 86 százalékának felel meg, bár az érintetti körök nem teljesen azonosak.
Szlovákiában az extra juttatás rögzített összegű. Az öregségi nyugdíjasok 2026-ban 667,30 euró, hozzávetőleg 243 ezer forint 13. havi nyugdíjat kapnak. A szlovák kormány 2028-ig befagyasztotta az összegeket, így a juttatás megmarad, de nominálisan nem emelkedik.
A minisztérium még nem közölt konkrétumokat
Kármán András a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy nincs még kormánydöntés a 14. havi nyugdíj differenciálásáról. Azt ugyanakkor jelezte, hogy a Tisza programjának több eleme, köztük az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása és a differenciált SZÉP-kártya, rászorultsági alapon célozná a támogatásokat.
A Portfolio kérdésére a Pénzügyminisztérium azt közölte, hogy hónapok óta dolgozik a 2027-es költségvetés részletszabályain. A tárca szerint a tervezet hamarosan az Országgyűlés elé kerül, ezt követően ismertetik a részleteket. A minisztérium nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy a 14. havi nyugdíj célzottabb vagy jövedelmi feltételekhez kötött átalakítását mérlegelné.
