EU-s összevetésben kiugróan drágultak – Jelentősen megdrágultak a pénzügyi szolgáltatások Magyarországon 2010 óta. A harmonizált fogyasztói árindex adatai szerint a hazai pénzügyi szolgáltatások ára több mint 2,6-szeresére emelkedett, miközben az Európai Unióban átlagosan mintegy másfélszeres volt a drágulás. Az esetről a 24.hu számolt be.
EU-s összevetésben kiugróan drágultak: a legfontosabb részletek
A magyar növekedés a régióban is kiemelkedőnek számít. A második helyen Lengyelország áll, ahol 2,1-szeresére nőtt a pénzügyi szolgáltatások átlagára. A Bankmonitor szakértői szerint a bankszámlaköltségek emelkedésében az infláció mellett az időközben bevezetett vagy módosított adók, illetve egyes jogszabályi változások is szerepet játszottak.
Az inflációnál gyorsabban emelkedtek a számlaköltségek
A pénzügyi szolgáltatások drágulása nem magyarázható kizárólag az általános magyarországi áremelkedéssel. A forrásban szereplő számítás szerint 2010 és 2026 júliusa között a hazai árak összességében 2,04-szeresükre nőttek. Ehhez képest a pénzügyi szolgáltatások árindexe 2,62-szeres emelkedést mutatott.
Ez azt jelenti, hogy a banki díjak az általános inflációnál nagyobb mértékben növekedtek. A szakértői értékelés szerint a különbségben nem kis szerepük volt azoknak az adóknak, amelyek a vizsgált időszakban érintették a pénzügyi szolgáltatásokat.
Adók és jogszabályok is megjelenhetnek a díjakban
A bankok nem emelhetik tetszés szerint a számlák költségeit. Az üzletszabályzatokban jellemzően szerepel egy olyan lista, amely meghatározza, milyen okok alapján módosíthatók a díjak.
Ezek között megtalálható az infláció, az adókörnyezet megváltozása és a jogi környezet módosulása is. A bankok így jellemzően átháríthatják az ügyfelekre az adóemeléseket, különösen akkor, ha egy új vagy megváltozott teher közvetlenül kapcsolódik valamely szolgáltatási tételhez. A tranzakciós illeték változása ezért az elemzés szerint jól láthatóan hatott a pénzügyi szolgáltatások árára.
Az inflációhoz kötött díjkorrekciót a pénzintézetek rendszerint az előző év átlagos áremelkedésének megfelelően hajthatják végre. Ezt általában tavasszal teszik meg, a forrás szerint azonban az adott évben az önkéntes díjstop miatt júliusban indult el ez a folyamat.
Volt olyan intézkedés is, amely mérsékelte a díjakat
A jogszabályi változások nem minden esetben növelték a pénzügyi szolgáltatások árát. A díjmentes készpénzfelvétel 2014 februári bevezetése például csökkentette az érintett ügyfelek költségeit. Eredetileg havonta két alkalommal lehetett díjmentesen készpénzt felvenni bármely magyarországi bankautomatából, összesen 150 ezer forintos összeghatárig. A lehetőséget egyetlen bankszámlához lehet kapcsolni.
A forrás szerint a havi limit 2026 februárjában 300 ezer forintra emelkedett, ez azonban nem változtatta meg a pénzügyi szolgáltatások árindexének alakulását. Ennek oka, hogy az inflációs statisztikában havi egy, saját banki automatából történő, 50 ezer forintos belföldi készpénzfelvétel díja szerepel, ez pedig már korábban is a díjmentes kereten belül volt.
A saját számlacsomag költsége is számít
A szakértők szerint a magyar lakossági bankszámláknál egyszerre van jelen az általános drágulás és az egyéni megtakarítás lehetősége. Az ügyfelek eltérő banki szokásai miatt nem mindenki ugyanannyit fizet ugyanazért a szolgáltatásért.
Érdemes ezért átnézni a júliusi és augusztusi számlakivonatokat, hogy kiderüljön, hogyan változtak a ténylegesen felszámított díjak. Egy kalkulátor segítségével az is összevethető, hogy a jelenlegi banki szokások mellett másik számlacsomag vagy bank választása mekkora költséget jelentene.
Mit mutatnak a számok a bankszámlák drágulásáról?
A forrás adatai alapján két külön folyamatot érdemes egymástól elválasztani. A magyarországi általános árszint 2010 és 2026 júliusa között 2,04-szeresére nőtt, miközben a pénzügyi szolgáltatások ára 2,62-szeresére emelkedett. Vagyis a bankszámlák és kapcsolódó szolgáltatások drágulása nem csupán az infláció lekövetését jelentette.
Az elemzés szerint a többletemelkedéshez az adóváltozások is hozzájárultak, miközben egyes intézkedések, például a díjmentes készpénzfelvétel, mérsékelték az ügyfelek bizonyos költségeit. Ezért az országos árindex önmagában nem mutatja meg, hogy egy konkrét ügyfél mennyivel fizet többet: a tényleges költség a számlacsomagtól és a bankolási szokásoktól függ.
