Meghallgatta az Alkotmánybíróság új tagjainak jelöltjeit az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága. A testület végül a Tisza Párt által támogatott jelöltek alkotmánybírói tisztségre jelölését támogatta. A parlament a hétfői bizottsági ülés után kedden szavazhat az Alkotmánybíróság öt új tagjáról.
A Fidesz parlamenti frakciója nem vett részt a jelöltek megválasztásában. A párt az egész eljárást illegitimnek, az alkotmányosság megcsúfolásának nevezte. A bizottsági meghallgatásokon a jelöltek elsősorban az alkotmányosságról, az alapjogvédelemről, az igazságszolgáltatásról és az Alkotmánybíróság jövőbeni szerepéről beszéltek.
Öt eltérő szakmai háttérrel érkező jelölt
Chronowski Nóra elmondása szerint három évtizede foglalkozik alkotmányjoggal. Bemutatkozásában a demokratikus jogállam és az emberi méltóság fontosságát emelte ki. Az Alkotmánybíróságot olyan szakmai közösségként képzeli el, amelyben helyet kap a vita és az érvelés, és amely hozzájárulhat az alkotmányjogi gondolkodás fejlődéséhez. Fontosnak nevezte az alkotmányjogi panaszeljárásokat is.
Ligeti Miklós arról beszélt, hogy pályája nem a hagyományos alkotmánybírói életútra emlékeztet. A jogvédő a jog „alulnézetből” való megközelítését hangsúlyozta, vagyis azt, hogy tapasztalatot szerzett a jog mindennapi működéséről és a jogkereső állampolgárok helyzetéről. Szerinte az Alkotmánybíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy az elé kerülő jogszabályok és döntések megfelelő védelmet nyújtottak-e az érintetteknek.
Kovács András György közel három évtizedet töltött az igazságszolgáltatásban, emellett egyetemi pályát is épített. Kúriai tanácselnök bíróként arról beszélt, hogy tapasztalatot szerzett a nemzetközi jog és az Alaptörvény összehangolt alkalmazásában. Orosz Árpád Gábor több mint negyven év jogi tapasztalatáról számolt be, amelynek jelentős része a bíráskodáshoz kapcsolódott. A függetlenségét hangsúlyozva kijelentette, hogy alkotmánybíróként senkinek nem kellene megfelelnie vagy bármit kompenzálnia.
Szomora Zsolt az akadémiai és egyetemi szférából érkezik, szakterülete a büntetőjog. Szerinte az Alkotmánybíróságon a szakjogászi szemléletnek is meg kell jelennie, mert az egyes jogterületek alkotmányossági megítéléséhez azok működését részleteiben is érteni kell. Az alkotmányos párbeszédet szintén fontosnak nevezte.
Kapcsolódó hír: Félbeszakadt a napirend előtti felszólalás a parlamentben
A Mi Hazánk öt jelöltet mutatott be
A bizottsági ülésen bemutatkoztak a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjei is: Bánovics Tamás jogász, Cservák Csaba alkotmányjogi tanszékvezető, Laky-Takács Péter volt bíró, Pápai Ákos ügyvéd és Szmodis Jenő jogtudós.
Bánovics Tamás harmadik alkalommal vett részt alkotmánybíró-jelöltkénti meghallgatáson. A közjó szolgálatát nevezte vállalása alapjának, és úgy vélekedett, hogy a jelenlegi ciklusban alkotmányozási helyzet alakult ki. Szerinte egy új alkotmány elfogadása esetén az Alkotmánybíróság és a közjogi tisztségviselők megbízatását is újra kellene rendezni. A történeti alkotmány és a Szent Korona-tan lehetséges szerepét szintén fontos kérdésnek tartotta.
Cservák Csaba huszonöt éve foglalkozik alapjogvédelemmel, és a nemzetiségek védelmének jelentőségét is kiemelte. Laky-Takács Péter a Szent Korona-tan közjogi szerepéről beszélt, valamint bírói munkájának tapasztalatait ismertette. Pápai Ákos korábban polgárjogi, majd büntetőjogi területen dolgozott, és második alkalommal jelölték alkotmánybírónak. Szmodis Jenő az alapvető jogok védelmét, az alkotmányos kultúra megőrzését és az alkotmánybírói aktivizmus kerülését hangsúlyozta.
Kedden jöhet a parlamenti szavazás
A bizottság a meghallgatásokat követően a Tisza Párt jelöltjeit támogatta. A forrás szerint az Országgyűlés kedden szavazhat az Alkotmánybíróság öt új tagjáról. A Fidesz távolmaradása miatt a jelöltek megválasztásának parlamenti folyamata a kormánypárti frakció részvétele nélkül folytatódik.
Mit lehet biztosan tudni a jelölési folyamatról?
A bizottsági ülésen több politikai oldal jelöltjei is bemutatkoztak, de a testület a Tisza Párt jelöltjeit támogatta az alkotmánybírói tisztségre. A forrásanyag alapján az öt támogatott jelölt szakmai háttere eltérő: van közöttük alkotmányjogász, jogvédő, bírói tapasztalattal rendelkező szakember és egyetemi oktató is.
A bizottsági támogatás önmagában még nem jelenti a tisztség betöltését: a végső döntést a parlament hozhatja meg a keddi szavazáson. A Fidesz ugyanakkor nem vesz részt a folyamatban, mert frakciója illegitimnek tartja az eljárást. A forrás nem közöl további részleteket arról, hogy a parlamenti szavazáson pontosan milyen arányú támogatás szükséges, illetve milyen eredmény született.
Forrás: Index
