A Magyar Fejlesztési Bank pénzügyi átvilágítása lezárult, jelenleg az értékvesztések meghatározása és a kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása zajlik – mondta Gerendás János vezérigazgató a Portfolio interjújában. A bank közben több százmilliárd forintos új programokat készít elő kkv-k, innovatív vállalkozások, bérlakás- és kollégiumfejlesztések, valamint nagyberuházások finanszírozására.
Jelentős koncentrációt tártak fel az MFB portfóliójában
Az átvilágítás június elején, a külső szakértők kiválasztásával kezdődött. A pénzügyi vizsgálatok a hitel- és garanciaportfóliót, a kötvényállományt, valamint a tőkebefektetéseket tekintették át. A jogi átvilágítás ezek eredményeire épül, ezért néhány héttel később indult, és célzottan vizsgálja a pénzügyi elemzés során problémásnak ítélt területeket.
Gerendás szerint a jogi vizsgálat egyik fő célja annak feltárása, hogy történt-e olyan esemény, amely büntetőfeljelentést indokolhat. Az MFB már ismert Waberer’s-ügyét is ez a folyamat hozta felszínre. Újabb feljelentésről egyelőre nem döntöttek, mert a hitel- és tőkeoldali érintettségek több esetben összekapcsolódnak, ezért a bankvezetés meg akarja várni a teljes kép kialakulását.
A vezérigazgató által ismertetett adatok szerint az MFB tradicionális üzletágának hitelállománya mintegy 1600 milliárd forint, az eszközoldali kötvények és jelzáloglevelek állománya 645 milliárd, a tőkebefektetéseké közel 1700 milliárd, a garancia- és garanciakeret-állomány pedig hozzávetőleg 1000 milliárd forint.
Az interjúban elhangzott állítás szerint a hitelek, kötvények és garanciák nem állami kitettségeinek több mint 60 százaléka hat, korábbi kormányzathoz szorosan kötődő üzleti csoporthoz kapcsolódik. Gerendás úgy fogalmazott, hogy ezek az érdekkörök kedvező feltételekkel jutottak hiteloldali finanszírozáshoz és magántőkealap-befektetésekhez; ezek jogszerűségét ügyletenként vizsgálják.
A bankvezető szerint a koncentrációt az MFB-re vonatkozó megengedőbb jogszabályi környezet is elősegítette, az állami készfizető kezességek pedig lehetővé tehették a magasabb kockázat vállalását. A jogi minősítés és az esetleges értékvesztések pontos összege az átvilágítás további eredményeitől függ.
Négy célra osztják fel az új tőkét
Az MFB-nél a nyáron 645 milliárd forintos, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéhez kapcsolódó tőkeemelést hajtottak végre. Gerendás szerint ezt az összeget teljes egészében az RRF-források kihelyezésére használják, a korábbi ügyletek esetleges veszteségei nem érintik. Az értékvesztéseket még idén átvezetik, így külön láthatóvá válik, hogyan hatnak a bank korábbi portfóliójára.
A tőke négy program között oszlik meg:
- 124 milliárd forint jut a kkv-k technológiai modernizációját, digitalizációját és energiahatékonysági beruházásait finanszírozó versenyképességi programra;
- 81 milliárd forint lesz a kockázati és növekedési tőkeprogram kerete, amelyet alapkezelőkkel, legalább 50 százalékos magántőke bevonásával valósítanának meg; így a teljes keret 160–180 milliárd forintra nőhet;
- 195 milliárd forintot fordítanának megfizethető bérlakások és kollégiumok fejlesztésére, hitel, tőke, garancia és kisebb vissza nem térítendő támogatás kombinációjával;
- 245 milliárd forint szolgálná az Európai Beruházási Bankkal közös társfinanszírozású projekteket, köztük állami, közüzemi és magánberuházásokat, valamint kkv-k finanszírozását.
A kkv-hitelprogram termékfejlesztése már megkezdődött, a Bankszövetséggel pedig egyeztetnek. A részleteket az év végéig jelenthetik be, az első konstrukciók a következő év első negyedévében indulhatnak, és refinanszírozási formában a kereskedelmi bankok is részt vennének bennük. A program nem lesz kamatmentes, és vissza nem térítendő elemet sem tartalmaz; az MFB a piaci források bevonásával a tisztán piaci hiteleknél kedvezőbb kamatszintet céloz.
Az EIB-program keretmegállapodását november végéig szeretnék megkötni. A bérlakás- és kollégiumfejlesztési program előkészítése hosszabb időt igényelhet, és várhatóan a következő évben ölt konkrét formát. A Wekerle Lakásépítési Programhoz kapcsolódó konstrukciónál az olcsóbb finanszírozással ellensúlyoznák, hogy a beruházóknak a piaci átlagnál alacsonyabb bérleti díjakkal kellene számolniuk.
Hálózatfejlesztésre és a meglévő programok módosítására is jut forrás
Az RRF-ből az MFB-hez a 645 milliárd forintos tőkeemelés mellett 1,5 milliárd euró érkezik villamosenergiahálózat-fejlesztésre. A mintegy 500 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási keretből 450 milliárd a hálózati kapacitás bővítését, több mint 50 milliárd pedig okosmérők telepítését szolgálja. A kedvezményezettekkel – köztük az MVM-mel, a MAVIR-ral és az E.ON-nal – augusztus második felében szerződtek.
Az MFB feladata ebben az ötéves programban a folyósítás és az ellenőrzés. A bank a közbeszerzések szabályosságát és a beruházások megvalósulását vizsgálja; eddig közel 100 ellenőrzési feladat érkezett, a program végéig pedig 500–700 egyedi ellenőrzéssel számolnak. A támogatások lehívása a következő két-három negyedévben erősödhet, és az összegek az őszi hónapoktól negyedévente több tízmilliárd forintos nagyságrendben jelenhetnek meg a gazdaságban.
A már futó, kamatmentes GINOP-programok feltételeit is módosítják. A KKV Technológia Plusz hitelprogramban a maximálisan igényelhető összeg 150 millióról 250 millió forintra emelkedett, a kezdő vállalkozások kerete pedig 25 millióról 50 millió forintra nőtt. Az ingatlanberuházások elszámolható aránya 90 százalékra emelkedik, a benyújtási határidő pedig 2027 júniusának végéig hosszabbodik.
A bankvezetés szerint a következő hetekben a többi programnál is egyszerűsíthetik az adminisztrációt, csökkenthetik a fedezeti elvárásokat, illetve módosíthatják a hitelösszegeket és a futamidőket.
