Átírhatja az űrprogram sorsát a kormányváltás, vizsgálják a 4iG-vel kötött megállapodásokat
Átírhatja űrprogram sorsát kormányváltás – A kormányváltás nyomán bizonytalanná válhat a mintegy 250 milliárd forintos magyar műholdprogram jövője. A kettős, vagyis polgári és katonai célokra is használható rendszer előkészítését még 2018-ban kezdték meg, a beruházás lebonyolítását azonban később a kormány a 4iG-re bízta.
Átírhatja űrprogram sorsát kormányváltás: a legfontosabb részletek
A projekt körül már korábban is komoly vita alakult ki. A koncepción dolgozó Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium képviselői a Direkt36 beszámolója szerint több nemzetbiztonsági kockázatra figyelmeztettek. A tavaszi kormányváltás után az új kabinet teljes körűen átvilágítja a 4iG-vel kötött állami megállapodásokat.
Kettős felhasználású műholdrendszert terveztek
A műholdrendszer ötlete Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossá kinevezése után, 2018-ban merült fel. A fejlesztést a külügyi és a honvédelmi tárca közösen dolgozta ki. Az elképzelés szerint a rendszer a hagyományos kommunikációs feladatok mellett katonai és biztonsági célokra is használható lett volna.
A forrás szerint az űreszközzel többek között harctéri eseményeket és migrációs folyamatokat is nyomon lehetett volna követni. A koncepciót Ferencz Orsolya 2023 kora őszén ismertette a Karmelita kolostorban. A program becsült költségvetése akkor mintegy 250 milliárd forint volt.
A miniszteri biztos azzal érvelt, hogy a nemzetbiztonsági szempontok miatt a programot kizárólag a magyar államnak kellene lebonyolítania. A beszámoló szerint a későbbi döntés mégis az lett, hogy a beruházást a kormányhoz szorosan kötődő 4iG kapja meg.
Nemzetbiztonsági aggályokat fogalmaztak meg
A döntés ellen a program előkészítésében részt vevő minisztériumok képviselői tiltakoztak. Érveik szerint a 4iG nem rendelkezett a szükséges nemzetbiztonsági minősítéssel, a magántőkealapok jelenléte miatt pedig a vállalat tulajdonosi hátterét sem tartották kellően átláthatónak.
A tárcák attól is tartottak, hogy a választott konstrukció megnehezítheti a magyar műhold csatlakoztatását a NATO védelmi rendszeréhez. A Direkt36 által ismertetett beszámoló szerint ezeket a kifogásokat a döntéshozó nem vette figyelembe.
Átvilágítják a 4iG-vel kötött állami üzleteket
A forrás szerint a tavaszi választások után létrejött kormány megkezdte a 4iG-vel kötött állami megállapodások teljes körű vizsgálatát. Kormányzati források úgy látják, hogy az eddigi eredmények arra utalnak: az előző vezetés az állam számára kedvezőtlen üzletet kötött.
Ez az állítás jelenleg a kormányzati források értékelése, a megadott információk alapján nem ismert az átvilágítás végleges eredménye. Az sem derül ki, hogy a vizsgálat közvetlenül milyen döntést hozhat a műholdprogramról, illetve változik-e a beruházás lebonyolításának jelenlegi konstrukciója.
A 4iG szerint nem az állam viseli a beruházási költséget
A 4iG a kritikákra úgy reagált, hogy a magánvállalat bevonásával az államnak nem kellene közvetlenül állnia a beruházás költségeit. A társaság szerint a magyar állam a kiépített rendszer által nyújtott szolgáltatásokért fizetne.
A vállalat azt is közölte, hogy ha nem tudná teljesíteni vállalásait, egy nemzetközi pénzintézet bankgaranciája biztosítaná: a magyar állam kamatostul visszakapja a pénzét. A forrásanyag alapján a program végleges sorsáról és az átvilágítás lezárásáról egyelőre nincs további információ.
Mi ütközik egymással a műholdprogram körül?
A vita középpontjában nem pusztán az áll, hogy ki építi ki a műholdrendszert. Az eredeti elképzelés szerint a program stratégiai és nemzetbiztonsági jelentőségű, állami irányítású beruházás lett volna, miközben a megvalósítást végül egy magánvállalatra bízták. A tárcák aggályai ezért a tulajdonosi átláthatóságra, a nemzetbiztonsági minősítésre és a NATO-rendszerhez való kapcsolódásra is kiterjedtek.
A 4iG ezzel szemben a finanszírozási konstrukciót hangsúlyozza: álláspontja szerint az államnak nem kellene előre viselnie a kiépítés költségét, hanem a szolgáltatásért fizetne. A mostani átvilágítás jelentősége éppen az, hogy a kormányzatnak ezt a konstrukciót és az állami megállapodások feltételeit is újra kell értékelnie. A forrásból egyelőre nem derül ki, hogy a vizsgálat után folytatják, módosítják vagy leállítják-e a programot.
