A kormány megrendelésére készült kutatás szerint a politikai és gazdasági helyzet kevés büszkeségre adott okot
kormány megrendelésére készült kutatás – A Századvég kormányzati megrendelésre készített kutatásai több olyan eredményt is tartalmaztak, amelyek kedvezőtlen képet festettek a magyarok demokráciáról alkotott véleményéről, valamint a politikai és gazdasági teljesítmény megítéléséről. A 444 a Miniszterelnökségtől közérdekű adatigényléssel szerezte meg két, egyenként 60 ezer fős felmérés teljes anyagát és a hozzájuk kapcsolódó elemzéseket.
kormány megrendelésére készült kutatás: a legfontosabb részletek
A kutatásokat és az elemzéseket a forrás szerint egyaránt 500 millió forintért rendelték meg. Az egyik felmérésben a demokrácia működésével kapcsolatos elégedettséget, a másikban többek között a nemzeti büszkeség és a nemzeti szégyen okait vizsgálták.
Jelentős volt az elégedetlenek aránya
Az első kutatás 2025 júliusa és 2026 januárja között készült, a módszertanban ennél pontosabb időpontot nem jelöltek meg. A résztvevőknek négyfokú skálán kellett értékelniük, mennyire elégedettek a demokráciával.
A válaszadók 31 százaléka azt mondta, hogy egyáltalán nem elégedett, további 26,4 százalék pedig inkább elégedetlen volt. Az inkább elégedettek aránya 26,1, a teljesen elégedetteké pedig 14,6 százalékot tett ki.
A kérdést később igen-nem formában is feltették. A kutatás szerint 59 éves korig a válaszadók többsége elégedetlen volt a demokrácia működésével, míg az ennél idősebbek körében az elégedettek voltak többségben.
A pártpreferencia szintén erősen befolyásolta a válaszokat. A kormánypárti szavazók 88 százaléka elégedettnek mondta magát, az ellenzéki szavazók 94 százaléka viszont elégedetlen volt. A magukat középre sorolók körében csaknem 68 százalékos volt az elégedetlenség aránya.
A politikai és gazdasági teljesítmény kapta a legrosszabb értékelést
A másik, szintén 60 ezer fős kutatásban hétfokú skálán vizsgálták, hogy különböző területek mennyire adnak okot nemzeti büszkeségre. A válaszok alapján a politikai és a gazdasági sikerek megítélése volt a legkedvezőtlenebb.
A politikai sikereknél a résztvevők 28 százaléka a legalacsonyabb, egyes értéket jelölte meg. A gazdasági sikereknél ugyanez az arány 20 százalék volt. Ha a kettes és a hármas értéket választókat is hozzászámították, a kedvezőtlenül értékelők aránya 52,7, illetve 50,7 százalékra emelkedett.
A forrás szerint a többi vizsgált területen – köztük az épített környezet, a kiemelkedő emberek, a sport és a nemzeti jelképek esetében – 20 százalék alatt maradt azok aránya, akik az egyes, kettes vagy hármas értékek valamelyikét adták.
Az egészségügy és a kormányzati politika a nemzeti szégyen okai között
A kutatás külön kitért arra is, mit tartanak a válaszadók a „nemzeti szégyen építőköveinek”. Ezen a területen ugyancsak hétfokú skálát használtak. Az egészségügy állapota, a gazdasági helyzet és a kormányzati politika kapta a legkedvezőtlenebb értékelést.
Mindhárom kategóriánál meghaladta az 52 százalékot azok aránya, akik az egyes, kettes vagy hármas értéket jelölték meg. A felmérésben azt is megkérdezték, mi jut eszükbe először Magyarországról. A válaszokból készített szófelhőben a „korrupció” kifejezés kis- és nagybetűs formában is külön szerepelt.
A közösségi médiás elemzés módszertana is kérdéseket vetett fel
A Századvég a kormány megbízásából az online kommunikációt és annak hatását is vizsgálta. A laphoz eljutott kutatás alapján azonban az elemzések rendszerint olyan kategóriákat és összehasonlításokat alkalmaztak, amelyekben a Fidesz kedvezőbb eredményt ért el.
A Magyar Péterhez köthető közösségi oldalak rendre nem szerepeltek az összevetésekben. A 444 erre vonatkozó kérdéseire nem kapott választ. Egy szakértő magyarázata alapján a lap azt valószínűsíti, hogy a módszertanban szereplő, politikai témájú oldalakra vonatkozó kitétel miatt maradhattak ki a Magyar Péter által magánszemélyként létrehozott és működtetett profilok.
A 444 a Századvéggel 2023-ban kötött szerződést is kikérte. E szerint az első, nem teljes év kivételével minden évre bruttó 9,4 milliárd forintos kifizetésben állapodtak meg. Ha valamelyik évben nem a teljes időszakra számoltak volna el, a kormány az éves díj időarányos részének megfelelő mennyiségű szolgáltatást rendelhetett volna meg.
A forrás szerint 2026 márciusáig 7,6 milliárd forintot már elköltöttek a 9,4 milliárdos éves összegből. Az, hogy ez miért történt így, a közölt anyag alapján nem derül ki.
Mit mutatnak biztosan a nyilvánosságra került adatok?
A két kutatás nem egyetlen kérdésre adott választ, hanem több, egymáshoz kapcsolódó területet vizsgált: a demokrácia működésének megítélését, a nemzeti büszkeség és szégyen lehetséges okait, valamint az online politikai kommunikációt. A számok alapján a válaszadók véleménye nem volt egységes. A kormánypárti és az ellenzéki szavazók demokráciáról alkotott álláspontja például élesen eltért egymástól, miközben a magukat középre sorolók többsége szintén elégedetlennek bizonyult.
A politikai és gazdasági teljesítmény azért emelkedett ki a vizsgált büszkeségkategóriák közül, mert ezeknél haladta meg az 50 százalékot az alacsony értéket adók aránya. A forrás ugyanakkor nem tartalmazza a kutatás teljes módszertani leírását vagy a kérdezés minden körülményét, ezért az eredményekből nem állapítható meg, mi állt az egyes válaszok hátterében.
