Továbbra érvényben marad kamatstop – Egyelőre nem vezetik ki a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstopot, így az intézkedés továbbra is védi az érintett adósokat a referenciakamatok változásának teljes hatásától. A konstrukció fenntartása ugyanakkor jelentős terhet ró a hitelintézeti szektorra: 2022 óta összesen több mint 500 milliárd forintba került a bankoknak.
Továbbra érvényben marad kamatstop: a legfontosabb részletek
A kamatstophoz kapcsolódó veszteség egy része már megjelent a bankok eredményeiben. Az OTP a teljes érintett hitelportfólió hátralévő futamidejére 30 milliárd forintos, az MBH 24 milliárd forintos, a K&H pedig 15 milliárd forintos átértékelődési veszteséget számolt el a második negyedévben.
Akár 150 milliárd forintos idei veszteség is keletkezhet
Azokkal a bankokkal együtt, amelyek az átértékelést még nem könyvelték el, a szektor idei vesztesége a forrás szerint 100 és 150 milliárd forint között lehet. A Magyar Nemzeti Bank előzetes becslése 125 milliárd forintos veszteséggel számolt.
Ez az összeg azonban nem feltétlenül végleges. A banki elszámolások a hozamkörnyezet változásával módosulhatnak, ezért a következő, három- illetve hathavonta közzétett pénzintézeti jelentésekben még felfelé vagy lefelé is változhatnak a kamatstophoz kapcsolódó tételek.
A bankok számára a teher nem kizárólag az aktuális időszak eredményét érinti. Az átértékelési veszteséget a teljes érintett portfólió hátralévő futamidejére számolják el, vagyis a mostani döntés pénzügyi hatása a hitelek fennmaradó időszakához kapcsolódik.
216 ezer jelzáloghitel-szerződés érintett
A 2025 végi adatok alapján 216 ezer jelzáloghitel-szerződés tartozott a kamatstop hatálya alá. Ez a teljes jelzáloghitel-szerződés-állomány 26 százalékát jelenti.
Az érintett szerződések többsége régebbi hitel, ezért az átlagos fennálló tartozás 3,9 millió forint. A kamatstop alá tartozó teljes hitelállomány 848 milliárd forint volt, ami a jelzáloghitel-tartozások összegének 11 százalékát tette ki.
A kivezetés átlagosan 7 ezer forinttal emelhetné a törlesztőt
A forrás szerint a kamatstop megszüntetése a jelenlegi kamat- és jövedelmi környezetben már nem okozna az érintett háztartások többségénél elviselhetetlen adósságszolgálati sokkot. Egyes banki számítások alapján az átlagos havi törlesztőrészlet mintegy 7 ezer forinttal emelkedne.
A sérülékeny adósok számáról eltérő becslések vannak. Az MNB 19 ezer ilyen adóst tart számon, miközben a bankok egy szigorúbb, általuk indokoltnak tartott meghatározás alapján inkább 10 ezer érintettről beszélnek.
A segítségre szorulók arányát csökkentheti a nominális és a reálbérek emelkedése, a hitelek tőketartozásának amortizációja, valamint a BUBOR és más referenciakamatok mérséklődése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi érintett adós számára azonos mértékű lenne a kamatstop esetleges kivezetésének hatása.
Az ügyfelek kisebb része okozza a veszteség jelentős részét
A piaci információk szerint a kamatstopból származó banki veszteség 30 százaléka az ügyfelek mindössze 5 százalékához kapcsolódik. Az érintettek mintegy egynegyede az egykori devizahitelesek közül kerülhet ki.
A kamatstop tehát egyszerre jelent védelmet a hiteleseknek és költséget a bankoknak. Miközben az érintett szerződések a jelzáloghitelek több mint negyedét adják, az ezekhez kapcsolódó tartozás a teljes jelzáloghitel-állomány 11 százaléka. Az intézkedés további fenntartásának pénzügyi hatása a banki elszámolások és a hozamkörnyezet alakulásával pontosodhat.
Mit mutatnak az arányok a kamatstop valódi súlyáról?
A kamatstop hatálya alá tartozó szerződések száma és az érintett hitelállomány aránya között jelentős különbség látható. A 216 ezer szerződés a jelzáloghitel-szerződések 26 százalékát teszi ki, az ezekhez kapcsolódó 848 milliárd forintos tartozás viszont csak a teljes állomány 11 százaléka. Ez közvetlenül abból adódik, hogy az érintett hitelek jellemzően régebbiek, és átlagosan 3,9 millió forintos tartozás maradt utánuk.
A banki veszteségek eloszlása sem egyenletes: a forrás szerint azok 30 százaléka az ügyfelek 5 százalékához kötődik. A sérülékeny adósok számáról ugyanakkor nincs egységes becslés, mivel az MNB 19 ezer, a bankok pedig egy szigorúbb definíció alapján mintegy 10 ezer érintettel számolnak. A forrás azt nem részletezi, hogy az egyes adósoknál pontosan mekkora lenne a törlesztőrészlet-emelkedés.
