Részletes vagyonadó-tervezet került elő: a milliárd feletti nettó vagyon 1 százalékát kérnék
Részletes vagyonadó-tervezet került elő – A Blikk birtokába került egy pénzügyminisztériumi előterjesztés, amely részletesen bemutatja, miként működhetne az egymilliárd forintot meghaladó magánvagyonokra kivetendő vagyonadó. A tervezet szerint az adó nemcsak az ingatlanokat érintené: a bankszámlán tartott pénz, az értékpapírok, a céges részesedések, a kriptoeszközök és más befektetések is bekerülhetnének a számításba.
Részletes vagyonadó-tervezet került elő: a legfontosabb részletek
Az adó mértéke az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrész évi 1 százaléka lenne. Fontos azonban, hogy a dokumentum egyelőre csak előterjesztés: a kormány nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a kormány végleges álláspontjának, és a benne szereplő szabályok még változhatnak.
Nem a teljes vagyon után kellene adózni
A tervezet alapján nem a teljes magánvagyon képezné az adó alapját, hanem csak az egymilliárd forintot meghaladó nettó rész. A számításnál összeadnák az adóköteles vagyonelemek értékét, majd figyelembe vennék a jogszabály szerint levonható tartozásokat is.
Ez azt jelenti, hogy önmagában egy nagy értékű lakás még nem feltétlenül eredményezne fizetési kötelezettséget. A döntő az lenne, hogy az érintett teljes, adóköteles nettó vagyona átlépi-e az egymilliárd forintos határt.
A magyar magánszemélyeknél a belföldi és a külföldi vagyon egyaránt számítana. A külföldi magánszemélyek esetében a tervezet szerint alapvetően a Magyarországon található ingatlanok kerülnének a rendszerbe.
Széles körű vagyonvizsgálatot írnának elő
A tervezetben felsorolt adóköteles vagyonelemek között szerepelnek az ingatlanok, a gépjárművek, a készpénz és a számlapénz, az értékpapírok, a befektetések, a nyugdíj-előtakarékossági megtakarítások, a társasági részesedések, a követelések, a kriptoeszközök, valamint egyes biztosítások és vagyoni értékű jogok.
Nem kellene ugyanakkor figyelembe venni például a személyes használatú, darabonként legfeljebb egymillió forintos ingóságokat. Kivételt jelentenének a lakóingatlanok szokásos berendezési és felszerelési tárgyai is, kivéve a műtárgyakat és a gyűjteményeket. A legfeljebb 10 millió forint értékű személygépkocsik szintén kívül maradnának a számításon.
A családi vagyon megosztására külön szabályok vonatkoznának. A házastársaknál elsősorban a házassági vagyonjogi szerződés vagy más megállapodás számítana. Közös tulajdon esetén a vagyonelemeket a tulajdoni hányadok alapján osztanák meg, a kiskorú gyermek vagyonát pedig a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjában vennék figyelembe.
Külön módszerekkel becsülnék meg az ingatlanokat és a cégeket
Az ingatlanok értékének meghatározására a tervezet több lehetséges módszert is rögzít. Elsősorban a tárgyév végét megelőző 12 hónapban történt adásvétel értékéből indulnának ki. Régebbi ügylet esetében bizonyos feltételekkel akár tíz évre visszamenőleg is indexálnák az összeget.
Ha nem áll rendelkezésre megfelelő tranzakciós adat, a NAV országos tömeges ingatlanértékelési modellje alapján számolnák ki az értéket. Az adózó független ingatlanvagyon-értékelő szakvéleményét is használhatná. Az 500 millió forintot elérő ingatlanoknál legalább két értékelési módszer alkalmazását írnák elő.
A tőzsdei részvények értékét alapvetően az árfolyam alapján határoznák meg. A nem tőzsdei cégekben fennálló részesedéseknél a társaság saját tőkéjét és jövedelemtermelő képességét is figyelembe vennék. A vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba helyezett vagyon sem kerülne automatikusan ki a rendszerből.
Évente kellene bevallani és megfizetni
A vagyonadó önadózáson alapulna. Az érintetteknek minden év utolsó napján fel kellene mérniük a vagyoni helyzetüket, a bevallást pedig a következő év augusztus 31-éig kellene benyújtani és az adót megfizetni. A számítást alátámasztó értékeléseket, számlakivonatokat és egyéb igazolásokat is meg kellene őrizniük.
A tervezet szerint a törvény 2026. december 1-jén lépne hatályba. Ebben az esetben az első adókötelezettség a 2026. december 31-én fennálló vagyoni helyzethez kapcsolódna, az első bevallási és fizetési határidő pedig 2027. augusztus 31. lenne.
A Pénzügyminisztérium hatásvizsgálata évi 150–200 milliárd forintos bruttó költségvetési többletbevétellel számol. A dokumentum ugyanakkor jelentős adminisztrációt jelez előre, és kommunikációs kockázatként említi azokat a kritikákat is, amelyek szerint az adó visszafoghatja a beruházásokat vagy külföldre terelheti a tőkét.
Mi biztos a most megismert tervből, és mi maradt nyitva?
A dokumentum alapján egyértelműen kirajzolódik az adó logikája: az egymilliárd forintos küszöb fölött nem egyetlen vagyontárgyat, hanem az érintett nettó vagyonának összesített értékét vizsgálnák. Ezért a lakás, a bankszámla, a befektetések és a céges tulajdon együttesen lehetne meghatározó.
Ugyanakkor a részletes előterjesztés nem jelent elfogadott jogszabályt. A kormány még nem tárgyalta meg, így sem az egyes értékelési szabályok, sem a hatálybalépés, sem a várható költségvetési bevétel nem tekinthető véglegesnek. A forrás szerint az is biztos, hogy a rendszer működtetése az érintettektől és a NAV-tól is jelentős nyilvántartást és dokumentációt igényelne.
