55 milliárd forintnyi MLSZ-taoelszámolást vitatott az állam, mégsem kért azonnali visszafizetést
55 milliárd forintnyi MLSZ-taoelszámolást – A magyar állam 2024 végén lezárta a Magyar Labdarúgó Szövetség tao-támogatásainak ellenőrzéséhez kapcsolódó megállapításait. A sportállamtitkárság összesen 55,18 milliárd forintnyi közpénz elszámolásának és felhasználásának szabályszerűségét vitatta, az MLSZ-szel szemben azonban nem szankciókat helyezett kilátásba, hanem segítséget kért a programok lezárásához – írta a 24.hu a lap által megismert dokumentumok alapján.
55 milliárd forintnyi MLSZ-taoelszámolást: a legfontosabb részletek
Az ügyben korábban még ennél is magasabb összeg, 58,17 milliárd forint szerepelt jogosulatlanul vagy nem igazoltan felhasznált támogatásként. Az ezt rögzítő hivatalos levél Schmidt Ádám korábbi sportért felelős államtitkár aláírásával készült, és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének, Csányi Sándornak címezték.
Kilenc program és tizennyolc lezáratlan támogatási időszak
Az úgynevezett elszámolást lezáró javaslat 2024 júniusának végén készült el. Kilenc program összesen tizennyolc olyan támogatási időszakát érintette, amelyeket addig nem zártak le. Az ellenőrző szervként eljáró sportállamtitkárság az előkészítés lezárása után visszafizetésre irányuló javaslatot fogalmazott meg a még nyitott időszakokra.
A dokumentumok szerint az MLSZ a jogszabály alapján kiküldött hiánypótlási felhívásoknak nem, vagy csak részben tett eleget. Egy esetben a szövetség egyáltalán nem nyújtott be elszámolást. A hiányzó vagy nem teljes körű dokumentáció miatt az ellenőrzés során vitatottá vált, hogy a támogatások felhasználása és elszámolása megfelelt-e a szabályoknak.
A szabályok alapján visszafizetés is következhetett volna
A forrás szerint a vonatkozó jogszabály általános eljárása az, hogy az ellenőrző szervezet a rendelkezésre álló dokumentumok, valamint legfeljebb két hiánypótlási felhívás teljesítése után vagy elfogadja az elszámolást, vagy visszafizetésre kötelezi a kedvezményezettet.
Ebben az ügyben azonban nem ez történt. A sportállamtitkárság nem szabott ki azonnal visszafizetési kötelezettséget, és nem helyezett kilátásba szankciókat sem. Schmidt Ádám ahelyett, hogy ilyen döntést közölt volna, arra kérte Csányi Sándort: segítsen megtenni a programok mielőbbi lezárásához szükséges intézkedéseket.
A levél nem tartalmazott határidőt. Arról sem tett említést, hogy a szabálytalanságok esetén a jegybanki alapkamattal növelt, illetve 50 százalékkal megemelt összeg visszafizetésére kerülhetne sor. A dokumentumban az sem szerepelt, milyen következményekkel járna, ha az MLSZ nem működik együtt.
Egy korábbi időszakban eltűnt a visszafizetési javaslat
A 24.hu a 2013/14-es támogatási időszak példáját is bemutatta. Schmidt Ádám levele ebben az esetben még 2,7 milliárd forint visszafizetésére vonatkozó javaslatról tett említést. Egy évvel később azonban úgy zárták le a programot, hogy az MLSZ-nek egyetlen forintot sem kellett visszafizetnie az államkasszába.
A forrás szerint az állam eközben egyeztetni kezdett a szövetséggel, majd újabb számlákat és teljesítési igazolásokat fogadott be. Ez azt mutatja, hogy a dokumentumok pótlása és utólagos elfogadása érdemben befolyásolta a lezárás eredményét. A jelenlegi ügyben a rendelkezésre álló forrás nem részletezi, hogy a tizennyolc nyitott támogatási időszak közül végül melyeket és milyen feltételekkel zártak le.
Mi a különbség a vitatott elszámolás és a visszafizetési kötelezettség között?
A forrásban szereplő 55,18 milliárd forint nem automatikusan behajtandó tartozásként jelenik meg, hanem olyan közpénzként, amelynek szabályos elszámolását és felhasználását a sportállamtitkárság vitatta. A korábbi hivatalos levélben 58,17 milliárd forintot jelöltek meg jogosulatlan vagy nem igazolt felhasználásként, később azonban az ellenőrzés lezárásához szükséges intézkedésekre kérték az MLSZ segítségét.
A dokumentumok alapján a folyamat kulcskérdése az volt, hogy a hiányzó számlák és teljesítési igazolások pótolhatók-e, illetve elfogadhatók-e utólag. A 2013/14-es időszak példája szerint a korábbi visszafizetési javaslat végül nem vezetett tényleges befizetéshez. A most ismertetett forrás ugyanakkor nem közöl végleges döntést valamennyi érintett programról, ezért abból nem állapítható meg, hogy a vitatott összegből végül mennyit kellett volna visszafizetni.
