Varga Mihály euró felé – Magyarország az elmúlt negyedszázadban eltávolodott az euróövezeti csatlakozás lehetőségétől – erről beszélt Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság egri vándorgyűlésén. Értékelése szerint a politikai elköteleződés már huszonöt éve megvolt, a csatlakozás feltételeit azonban gazdaságpolitikai hibák miatt nem sikerült tartósan teljesíteni.
Varga Mihály euró felé: a legfontosabb részletek
Varga szerint a 2010-es évek közepén Magyarország valamennyi kritériumnak megfelelt, a gazdaságpolitika mégis kiváró álláspontra helyezkedett. A 2020 után egymást követő válságok ismét rontották a gazdasági mutatókat, és hosszú időn át egyetlen belépési feltétel sem teljesült. A jegybankelnök összegzése alapján jelenleg is csak az inflációs kritérium teljesül.
Varga nem külső szemlélőként vesz részt a történetben
A helyzet értékelésének különös jelentőséget ad, hogy Varga Mihály az elmúlt másfél évtized egyik meghatározó gazdaságpolitikai szereplője volt. 2013 és 2024 között nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszterként a költségvetési politika fő felelősei közé tartozott, vagyis nem csupán kívülről szemlélte az euró bevezetéséhez vezető folyamatot.
A forrás szerint Varga jelentős politikai és gazdaságpolitikai örökséget visz magával. 2011 márciusában, a Miniszterelnökség államtitkáraként ő kezdeményezte, hogy az alaptörvény rögzítse: Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Az alkotmányos rendelkezés módosításához kétharmados parlamenti többség szükséges.
A kivárás mögött a gazdasági felzárkózás szempontja állt
Varga korábban azt az álláspontot képviselte, hogy az euró bevezetését nem a feltételek gyors, formális teljesítése, hanem a reálgazdasági felkészültség kell, hogy meghatározza. 2018 márciusában úgy fogalmazott, hogy nincs szükség sietségre, és amíg Magyarország nem közelíti meg az euróövezeti országok átlagos gazdasági teljesítményét, addig nem kell erőltetni a csatlakozást.
Ez a megközelítés összhangban volt a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank akkori álláspontjával is. A jegybank szerint az euró átvételéhez az Európai Unió átlagos fejlettségének 90 százalékát kellett volna elérni. A kormányzati előfeltétel így hosszú időre elhalasztotta az euróövezeti tagságot.
A forint gyengülése újra napirendre hozta az ERM II-t
A kiváró álláspont 2022 őszén, a forint jelentős árfolyamzuhanása után árnyalódott. Varga Mihály ekkor egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy meg lehet fontolni a belépést az ERM II árfolyamrendszerbe.
Egy évvel később a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a tervezést és a finanszírozást egyszerűbbé tette volna, ha Magyarország már tagja ennek a rendszernek. Ugyanakkor akkor is hangsúlyozta: az euró bevezetését nem szabad elkapkodni.
Miért fontos az ERM II említése?
A forrásban szereplő nyilatkozatok alapján Varga Mihály álláspontja nem a gyors euróbevezetés támogatásáról szólt, hanem a csatlakozás időzítésének feltételekhez kötéséről. Korábban a gazdasági felzárkózást tartotta elsődlegesnek, később viszont a forint árfolyamának zuhanása miatt már az ERM II-rendszerbe való belépés lehetőségét is felvetette.
Ez a két álláspont nem jelenti a csatlakozás konkrét időpontjának kijelölését. A forrás szerint Varga 2022-ben és 2023-ban is óvatosságot sürgetett, miközben a jegybankelnökként adott újabb értékelése azt mutatja, hogy az euróövezeti pálya ismét a gazdaságpolitikai vita középpontjába került. A belépés további részleteiről vagy menetrendjéről a megadott információ nem közöl döntést.
