A külföldi nyugdíjasok Magyarországon egyre nagyobb számban jelennek meg, és nem csak a Balaton környékén keresnek új otthont: sokan elnéptelenedéssel küzdő, félreeső falvakba költöznek. A HUN-REN és az ELTE közös kutatása szerint a döntés mögött a megélhetési különbségek, a biztonság iránti igény és az otthoni politikai-társadalmi környezettel kapcsolatos elégedetlenség is állhat.
A 24.hu által ismertetett kutatási adatok szerint 2011-ben mintegy 22 ezer, 2022-ben viszont már 38 ezer 60 év feletti külföldi állampolgár élt Magyarországon. A Németországból és más nyugat-európai országokból érkezők főként a Balaton térségében, valamint Somogy és Zala vármegyében telepednek le. Az Ukrajnából érkező idősek elsősorban a magyar határhoz közeli, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei falvakat választják.
A nyugat-európaiak a költségeket is mérlegelik
A kutatásban megszólaló nyugat-európai beköltözők többféle okot említettek. Többen elégedetlenek voltak hazájuk politikai légkörével, a koronavírus-járvány kezelésével vagy a bevándorláspolitikával, illetve attól tartottak, hogy romolhat az anyagi és társadalmi helyzetük. Magyarországon ezzel szemben nyugodtabb környezetet, jó közbiztonságot és összetartóbb helyi közösségeket tapasztaltak.
Az idősek beszámolói szerint olyan mindennapi tapasztalatok is szerepet játszanak a döntésben, mint hogy este is biztonságosan lehet sétálni, nem szükséges bezárni a kaput, és a helyiek köszönnek egymásnak. Egy holland beköltöző Magyarországot a hatvanas évek Hollandiájához hasonlította. A falusi élet ugyanakkor korlátozott szolgáltatásokkal és nehezebben elérhető orvosi ellátással járhat; a kutatás azt vizsgálta, hogy ezek ellenére miért vonzóak ezek a települések.
A kárpátaljai családoknál a háború is döntő tényező
A kárpátaljai magyarok költözését elsősorban a háború, a romló megélhetési lehetőségek és a kisebbségi jogok szűkülése ösztönözte. Egyes családok már 2014-ben, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezdetén házat vásároltak a magyar oldalon. Ezeket eleinte másodlagos otthonnak, illetve biztonsági tartaléknak szánták, a koronavírus-járvány és a 2022-es orosz invázió után azonban többen végleg Magyarországra költöztek.
A határ menti élet sokuknál nem jelent teljes elszakadást Ukrajnától: vannak, akik azóta is rendszeresen, akár naponta visszajárnak. A kutatás szerint a magyarországi letelepedésben az is szerepet kap, hogy az érintettek Magyarországon akár háromszor-négyszer magasabb nyugdíjhoz juthatnak, mint Ukrajnában. Ebből gyakran a Kárpátalján maradt családtagokat is támogatják.
A kutatók szerint a keleti és a nyugati irányból érkezők egyaránt a két ország közötti gazdasági különbségekre támaszkodnak, de eltérő céllal. A nyugat-európai nyugdíjasok elsősorban a kiadásaikat mérséklik, míg a kárpátaljaiak a jövedelmüket növelik. Náluk a költözés sok esetben nem egyéni újrakezdés, hanem több generáció megélhetését és biztonságát összehangoló családi stratégia.
