A kormány 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 77,2 százalékos államadóssággal számol 2027-ben – ismertette Magyar Péter kedden a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában. A 444 beszámolója szerint a kabinet 2030-ig egy középtávú gazdasági pályát is felvázolt.
Magyar Péter azt mondta, hogy a kormány 2030-ra 3 százalék fölé emelné a gazdasági növekedést, miközben a költségvetési hiányt 2,8 százalékra csökkentené. A 2027-re tervezett hiány a parlamentben ismertetett program szerint 4,9 százalék lenne.
Eltérő növekedési várakozások
A kormány GDP-előrejelzése óvatosabb a jegybankénál: utóbbi 2027-re 2,9 százalékos növekedést prognosztizált. Az inflációs várakozások közelebb vannak egymáshoz, a jegybank 3,1 százalékos pénzromlással számol, szemben a kormány 3 százalékos előrejelzésével.
A bejelentett költségvetési pálya része a családi pótlék megduplázása és több ágazatban kétszámjegyű béremelés. Magyar Péter szerint ezek fedezetét az állami kiadások visszafogásával teremtenék elő. Úgy fogalmazott, hogy az állam „önmagán spórol”, méghozzá szerinte eddig nem látott mértékben.
Szerződéseket vizsgáltak felül, a közmédia büdzséje is csökkenhet
Magyar Péter közlése szerint több száz milliárd forint értékben vizsgáltak felül állami szerződéseket. Azt állította, hogy felesleges kiadásokat és megrendeléseket állítottak le, és ezen a területen még további megtakarítási lehetőségeket lát. Konkrét szerződéseket vagy összegeket a megszólalásról szóló beszámoló nem nevezett meg.
A rádióműsorban arról is beszélt, hogy a közmédia költségvetése jelentősen csökkenni fog. A nyilatkozat alapján ez az állami takarékossági terv egyik konkrétan megnevezett területe.
A hétfői parlamenti felszólalásban ismertetett intézkedések alapján a tervezett változtatások nem egyszerűen az állam méretének csökkentését célozzák, hanem a kormány működésének átalakítását is. A hamarosan nyilvánosságra kerülő dokumentumot az átcsoportosítás és a paradigmaváltás költségvetéseként mutatták be.
A tervek szerint a szociális, oktatási és egészségügyi ágazat is többletforrást kapna. A forrásanyag szerint egyes közgazdászok vitatták, hogy a 2027-re jelzett költségvetési hiány mellett megvalósítható-e ez a kiadási szerkezet.
