Az euróbevezetés és adósságteher kapcsolatáról, az állami likviditási tartalékokról és a finanszírozási kockázatokról beszélt Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A Portfolio interjúja szerint az eurózónához való közeledés hosszabb távon növelheti a devizafinanszírozás szerepét, de jelenleg a forintalapú, fix kamatozású intézményi állampapírokat tartják a legjobb minőségű forrásnak. Az esetről a Portfolio számolt be.
Tardos júliusban vette át az ÁKK vezetését, amikor a hazai hosszú hozamok a korábbi, nagyjából 7 százalékos szintről 5 százalék környékére csökkentek. A kötvények iránti kereslet a választást megelőző és az azt követő hónapokban jelentősen javult, miközben a költségvetés finanszírozási igénye az ÁKK előző, decemberi tervéhez képest 3000 milliárd forinttal nagyobb lett.
Megemelték a likviditási tartalékot
Az ÁKK a kedvezőbb piaci környezetet arra használta fel, hogy előre biztosítsa az állam finanszírozását. A nyári, kedvezőbb pénzforgalmi időszak után újabb költségvetési hiánnyal és jelentős állampapír-lejáratokkal számoltak, emellett augusztusig elő kellett finanszírozni az uniós RRF-forrásokat is. Ezért a júliusi devizakötvény-kibocsátást a korábbi tervnél nagyobb összegben és korábban hajtották végre.
A korábbi 1–2 ezer milliárd forintos szintről 4–5 ezer milliárd forintra nőtt az állami likviditási tartalék. Tardos szerint ez részben a kedvezőtlenebb külső környezet miatt indokolt, és addig lehet szükség magasabb pufferre, amíg a pénzügyi piacok bizonytalanabbak. Az uniós források beérkezése év végén növelheti a kincstári egységes számla egyenlegét, de ez nem váltja ki az adósságfinanszírozást: az idei bruttó finanszírozási igény 20 ezer milliárd forint, miközben az év hátralévő részére valamivel 3000 milliárd forint feletti uniós forrással számolnak.
A beérkező pénz mozgásteret adhat az ÁKK-nak a következő évi kibocsátások ütemezésében. Dönthetnek úgy, hogy magasabb likviditást tartanak, vagy kevesebb állampapírt bocsátanak ki, ezzel mérsékelve a piacokra nehezedő nyomást. Nagyszabású adósság-visszavásárlási programot azonban nem terveznek. Az intézményi kötvények visszavásárlásánál ugyanis a hozamok csökkenése felhajtja az árfolyamot, így az eredményszemléletű kamategyenlegben nem feltétlenül keletkezik előny. Az ÁKK idén elsősorban a bankok által visszavásárolt és megtartott lakossági állampapírokból vett vissza tételeket.
A forint marad a fő finanszírozási eszköz
A lakossági állampapírok az adósságállomány körülbelül egyötödét adják. Az ÁKK nem kívánja tovább jelentősen növelni ezt az arányt, hanem a jelenlegi súly megtartására törekszik. A lakossági kamatokat azért igazították lefelé, mert az a cél, hogy a háztartások az intézményi piacon elérhető hozamokhoz hasonló feltételekkel, külön tranzakciós költségek nélkül fektethessenek be.
A bankok állampapír-vásárlását ösztönző szabályozás jövője még nyitott kérdés. Tardos szerint a csökkenő hiány és a mérséklődő hozamok idővel önmagukban is támogathatják a keresletet, ezért a jelenlegi ösztönzőkre később kevésbé lehet szükség. A konkrét irányról a Pénzügyminisztérium dönthet a jövő évi költségvetéssel és adótörvényekkel együtt.
A devizafinanszírozás az eurózónához való közeledéssel fokozatosan fontosabbá válhat, mivel csökkenhet az árfolyamkockázat, és felkészítheti a piacot a későbbi euróalapú finanszírozásra. Jelenleg azonban a 10 éves euró- és forintkötvények között körülbelül 40, a 15 éves futamidőn pedig 50 bázispontos a különbség. Tardos szerint ez nem elég nagy megtakarítás ahhoz, hogy az ÁKK feladja az árfolyamkockázat elleni védelmet, ezért most a forint intézményi fix papír számít a legjobb forrásnak.
Az ÁKK vezetője úgy látja, hogy az euró bevezetésének célja politikai elköteleződést adhat az adósságteher mérsékléséhez. A kamatkiadások gyors csökkenése ugyanakkor nem várható automatikusan, mert a korábbi, alacsony hozam mellett kibocsátott adósságelemek helyére most magasabb költségű finanszírozás lép, miközben a költségvetési hiány is jelentős. Ha négy év alatt mégis érzékelhetően mérséklődik a kamatteher, az Tardos értékelése szerint nemcsak az adósságkezelés, hanem az egész ország szempontjából komoly gazdasági eredmény lenne.
