Az euró bevezetése Magyarországon hosszabb távon előnyös lehet, de az időzítésnél fontosabb a gazdaság megfelelő felkészítése – mondta Varga Mihály jegybankelnök a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Polgári Gondola rendezvényén. Az Index beszámolója szerint a közös valuta önmagában nem oldja meg a gazdasági problémákat, ezért a csatlakozás sikeressége nem pusztán a dátumtól függ. Az esetről a Index számolt be.
Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy Magyarország gazdaságstratégiai célja a társadalmi jólét tartós növelése és a fenntartható felzárkózás. Az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket ezért úgy kell teljesíteni, hogy azok ne csak a csatlakozást tegyék lehetővé, hanem a hosszú távú növekedést is támogassák.
Olcsóbb finanszírozást és kiszámíthatóbb működést hozhatna
A jegybankelnök szerint a közös valuta több kézzelfogható előnnyel járhatna Magyarország számára. Az alacsonyabb kamatszintek olcsóbb finanszírozást eredményezhetnek, az árfolyamkockázat megszűnése pedig kiszámíthatóbbá teheti a vállalkozások működését. Az átváltási költségek kiesése évente mintegy 130 milliárd forintos megtakarítást jelenthet.
Az euró bevezetésének kedvező hatásai mellett a kockázatokat is figyelembe kell venni. Magyarország az önálló monetáris politika feladásával elveszítené annak lehetőségét, hogy a kamatpolitikát teljes mértékben a hazai gazdasági folyamatokhoz igazítsa. A közös monetáris politika ugyanis nem feltétlenül reagál azonos módon az egyes tagállamokat eltérően érintő gazdasági sokkokra.
Az infláció és a költségvetési egyensúly is kulcskérdés
Varga Mihály szerint a felkészülésnek túl kell mutatnia a maastrichti feltételek teljesítésén. A tartósan alacsony infláció, a költségvetési egyensúly helyreállítása, a termelékenység növelése és a versenyképesség javítása egyaránt szükséges ahhoz, hogy a csatlakozás fenntartható gazdasági pályát szolgáljon.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a felkészülés eredményei már az euró tényleges átvétele előtt is megmutatkozhatnak. A stabilabb gazdasági környezet, a javuló versenyképesség és az erősödő befektetői bizalom önmagában is hozzájárulhat az ország fejlődéséhez.
Az MNB oldaláról az árstabilitás megteremtését és fenntartását nevezte a legfontosabb feladatnak. Ennek része az inflációs cél 2,5 százalékra mérséklése. A forrásban ismertetett adatok szerint szeptemberben 1,6 százalékos volt az infláció, ami történelmi és nemzetközi összevetésben is alacsony értéknek számít. A külső inflációs kockázatok miatt Varga Mihály szerint továbbra is óvatos és fegyelmezett monetáris politikára van szükség.