A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonadó tervezetét, amely az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkezőket érintené. Az Index beszámolója szerint az első befizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne, az adó alapját pedig az idei év végi vagyoni állapot adná. Az esetről a Index számolt be.
Kármán András pénzügyminiszter közlése szerint az intézkedés célja, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb arányban járuljanak hozzá a közterhekhez. A javaslat jelenleg még nem végleges: az egyeztetés során az érintettek és más érdeklődők is véleményezhetik a tervezett szabályokat.
Mekkora vagyon után kellene adót fizetni?
A számításnál a nettó vagyon összege lenne a döntő. A vagyonba a bankszámlákon tartott pénz, az ingatlanok és ingóságok, a céges vagyon, a pénzügyi alapok, valamint a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyonelemek is beletartoznának.
Az egymilliárd és százmilliárd forint közötti vagyonrészre 1 százalékos adókulcsot határoznának meg. A százmilliárd forint feletti rész után 1,5 százalékot kellene fizetni. Az adózók önbevallással teljesítenék a kötelezettséget, vagyis a vagyonukról és annak értékéről nekik kellene adatot szolgáltatniuk.
A tervezet a vagyon házastárs vagy kiskorú gyermek nevére írásával történő elrejtést is kezelné. Házastársaknál a családi vagyonjogi szabályok, köztük a házassági szerződés alapján állapíthatnák meg a fizetési kötelezettséget. A házaspárok választhatnának aközött, hogy az adót a nyilvántartás szerinti tulajdonos fizeti meg, vagy a terhet egyenlő arányban megosztják.
A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagyonához számítana. Kivételt jelentene a gyermek saját keresetéből származó, illetve az örökölt vagyon.
Így állapítanák meg az ingatlanok és a cégek értékét
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal online kalkulátort készítene a vagyon értékének meghatározásához. Egy külön eszköz azokat az ingatlanokat segítene értékelni, amelyekkel az elmúlt tíz évben nem kereskedtek.
Ha egy ingatlanon az értékelést megelőző egy éven belül adásvétel történt, akkor a vételár alapján számíthatnák ki az értéket. Később ezt az összeget indexálással módosíthatnák. Különleges esetekben szakértői értékelésre is szükség lehet.
A cégek értékét a beszámolók és a további szolgáltatott adatok alapján állapítanák meg, a svájci adójogban is alkalmazott módszerek felhasználásával. Speciális helyzetekben ezen a területen is bevonhatnának szakértőt.
A külföldi vagyonra és a felajánlásokra is kiterjedne a terv
A belföldi adózóknál a magyarországi és a külföldön található vagyon egyaránt számíthatna az adókötelezettségbe, a nemzetközi egyezmények figyelembevételével. A külföldiek a magyarországi ingatlanjaik és társasági részesedéseik után fizetnének vagyonadót.
A tervezet szerint az adózók a megállapított vagyonadó 5 százalékát közcélokra ajánlhatnák fel. A pénzügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy a kormány a vagyonadót a társadalmi felelősségvállalás egyik eszközének tekinti.
Ha a javaslat a jelenlegi ütemezés szerint lépne hatályba, az első fizetési kötelezettséget 2027. augusztus 31-ig kellene teljesíteni, az év végi vagyoni állapot alapján. A végleges feltételek azonban a társadalmi egyeztetés és a jogalkotási folyamat eredményétől függnek.
