Vitézy Dávid szerint ötezer milliárddal növelhette az állami terheket az autópálya-koncesszió módosítása
Vitézy Dávid ötezer milliárddal – Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a háború gazdasági hatásaira hivatkozva jelentősen növelték az állam által fizetendő összeget az MKIF Zrt.-vel kötött, 35 évre szóló autópálya-koncesszióban. A politikus Facebook-bejegyzésében azt állította: a szerződés egyik módosítása a teljes futamidő alatt legalább ötezer milliárd forinttal emelte meg a közpénzből kifizetendő összeget.
Vitézy Dávid ötezer milliárddal: a legfontosabb részletek
Az MKIF a forrás szerint Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető. Vitézy azt kifogásolja, hogy az állam már alig másfél évvel a koncessziós szerződés megkötése után átvállalta az építőipari árak és a kamatok emelkedéséből fakadó többletterhek jelentős részét. A módosítást 2023 decemberében, Rogán Antal aláírásával kötötték meg, miközben addig egyetlen négyzetméter új autópálya sem épült.
Az államra hárították a költségek egy részét
Vitézy Dávid magyarázata szerint egy koncesszió lényege az lenne, hogy a szerződött vállalkozó viseli a beruházással és a működéssel kapcsolatos kockázatokat. Állítása szerint az MKIF-fel létrehozott konstrukcióban azonban a nyereség a magáncégnél maradt, miközben a kockázatok jelentős részét a magyar állam vállalta át.
A miniszter szerint a változtatás lehetőségét egy veszélyhelyzeti kormányrendelet teremtette meg. Ennek alapján a háború elhúzódó gazdasági következményei 2022 második felétől jelentkeztek, és Vitézy értelmezése szerint ezeket a hatásokat a szerződéskötéskor még kellő gondosság mellett sem lehetett előre látni. Erre hivatkozva bizonyos szerződések módosíthatóvá váltak.
Az MKIF esetében a módosítást többek között a megnövekedett kamatterhekkel és költségekkel indokolták. Vitézy ezt „háborús beruházási többletköltség-kompenzációnak” nevezte, és úgy számolt, hogy ez a koncesszió teljes időtartama alatt legalább ötezer milliárd forinttal növeli az állami kifizetéseket.
Vitézy szerint a szerződéskötéskor már tartott a háború
A miniszter a konstrukció egyik legfontosabb problémájának azt tartja, hogy a koncessziós szerződést nem a háború kitörése előtt írták alá. Oroszország 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát, az MKIF-fel kötött megállapodást pedig május 17-én, csaknem három hónappal később írták alá.
Vitézy ebből azt a következtetést vonja le, hogy a háborúval összefüggő költség- és kamatkockázatoknak már a szerződés megkötésekor szerepelniük kellett volna a megállapodásban. Szerinte éppen az volna a koncesszió értelme, hogy ezeket a kockázatokat ne az adófizetők, hanem a vállalkozó viselje.
A Tisza-kormány megszüntetné a 35 éves megállapodást
A forrás szerint Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid pénteken közösen jelentette be, hogy a Tisza-kormány semmisnek tekinti és felmondja a 35 éves autópálya-koncessziót. Vitézy állítása alapján a szerződés átvizsgálása után azt túlárazottnak és jogszerűtlennek tartják, ezért kezdeményezték a megszüntetését.
A megállapodás a forrásban szereplő adatok szerint mai áron nettó 23 196 milliárd forint értékű, évtizedekre garantált állami bevételt jelenthetett az MKIF számára. Vitézy ezt Magyarország történetének messze legnagyobb közbeszerzésének nevezte, és azt állította, hogy a cég lényegében valódi üzleti kockázat vállalása nélkül jutott a konstrukcióhoz.
Magyar Péter feljelentéseket is bejelentett, Mészáros Lőrincnek pedig azt üzente, hogy enyhítő körülményként értékelhetik, ha megtéríti az okozott károkat. Az MKIF válaszlevelében jogi eljárásokat helyezett kilátásba a magyar állammal szemben. Vitézy szerint azonban függetlenül attól, hogy a társaság a jogi út vagy a kárenyhítő együttműködés mellett dönt, a 23 ezer milliárd forintos koncessziós összegtől búcsút mondhat.
A miniszter a témáról Berg Judit helyettes államtitkárral is egyeztetett.
Mit jelent az ötezer milliárd forintos többletteher?
A forrásban szereplő ötezer milliárd forintos összeg nem egy egyszeri kifizetésként jelenik meg, hanem a 35 éves koncesszió teljes időtartamára számított többletként. Vitézy Dávid szerint a 2023 decemberében aláírt módosítás az építőipari árak és a kamatok emelkedésének terheit részben az államra helyezte át. Vagyis a kifogásolt összeg a szerződés jövőbeli állami kifizetéseit növelheti.
A vita központi kérdése ezért nem csupán az, hogy mennyibe kerülhet a koncesszió, hanem az is, hogy a megállapodás szerint kinek kell viselnie a változó gazdasági körülmények kockázatát. Vitézy álláspontja szerint ezt a kockázatot egy valódi koncesszióban a vállalkozónak kellene vállalnia. Az MKIF jogi lépéseket helyezett kilátásba, a szerződés sorsáról pedig a forrás szerint a megszüntetési kezdeményezés nyomán további jogi eljárások dönthetnek.
