Válságtanácskozásokat tarthattak aranykonvojügy Belügyminisztériumban – Az április 12-i választás után, de még az új kormány felállása előtt több egyeztetést tarthattak a Belügyminisztériumban az ukrán pénzszállítók fogva tartásának jogi problémái miatt – írja a Telex több, egymástól független forrásra hivatkozva. A megbeszéléseken az akcióban érintett állami szervek képviselői vehettek részt. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be.
Válságtanácskozásokat tarthattak aranykonvojügy Belügyminisztériumban: a legfontosabb részletek
A lap információi szerint a találkozókon a titkosszolgálatok mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Terrorelhárítási Központ illetékesei is jelen voltak. Az egyik ilyen megbeszéléshez kapcsolódhat az az ügyészségi feljegyzés, amely szerint Hajdu János, a TEK akkori vezetője zárt körben Orbán Viktor szerepére tett utalást.
A fogva tartás jogalapját próbálhatták tisztázni
A Telex szerint a tanácskozások közvetlen előzménye az lehetett, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség több, az ügyben érintett állami szervet is megkeresett. A NAV válaszából a lap forrásai szerint kirajzolódhatott egy olyan időszak, amikor a pénzszállítókat már meghallgatták, de még nem kerültek idegenrendészeti őrizetbe.
A beszámoló alapján ez azt jelenthette, hogy az ukránokat egy időablakban jogalap nélkül tartották fogva a TEK központjában. A válságtanácskozások célja ezért az lehetett, hogy az érintett szervek képviselői megtalálják, miként magyarázható és jogszerűsíthető a fogva tartásnak ez a vitatott szakasza. A Telex ezt nem végleges tényként, hanem forrásaira hivatkozó információként közölte.
Kik vehettek részt az egyeztetéseken?
A lap szerint a megbeszéléseken részt vett Szathmáry Zoltán testvére is, aki akkor az Alkotmányvédelmi Hivatal jogi főosztályát vezette, és a pénzszállítók kihallgatásakor a TEK épületében tartózkodott. Szathmáry Zoltánt az államfő nemrég legfőbb ügyésznek jelölte, de az Országgyűlés nem választotta meg.
Az egyeztetéseken jelen lehetett Hajdu János akkori helyettese, Kovács András rendőr dandártábornok is. Kovács 2022-től a TEK főigazgató-helyettese volt, majd a szervezet rendőrségbe olvadását követően a TEK parancsnoka és különleges védelmi országos rendőrfőkapitány-helyettese lett.
Nyomozás és hatósági konfliktusok az ügyben
Az aranykonvojügy a Fidesz választási veresége után kapott új lendületet. A NAV lezárta a pénzszállítókkal szembeni nyomozást, és bűncselekmény hiányában visszaadta az ukrán banknak a lefoglalt pénzt. Közben az ügyészség megkezdte a március 5-i akció tanúinak kihallgatását.
Június 29-én Hajdu Jánost a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettével gyanúsították meg. A volt TEK-vezető tagadja a terhére rótt bűncselekményt. Gyanúsítotti vallomásában azt állította, hogy az akcióról Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkárral egyeztetett.
A Telex korábbi információja szerint Orbán Viktor döntött arról, hogy a pénzszállítók ellen akciót kell indítani, és a rajtaütés időpontja is a kormányzattól érkezett. A lap szerint ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte. Ezek az állítások az ügyben folyó nyomozás részét képezik, jogerős bírósági döntésről a forrás nem számol be.
A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja az ügyet
Fürcht Pál június elején lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. A lemondását indokló levélben arról írt, hogy az aranykonvojügyben informális nyomásgyakorlás miatt nem indult nyomozás a magyar titkosszolgálat ellen. A Legfőbb Ügyészség ezt vitatta, és közölte, hogy Fürcht tényszerűen valótlanságokat állít az ügyek politikai befolyásolásáról.
A Központi Nyomozó Főügyészség a múlt héten saját hatáskörébe vonta az aranykonvojügy nyomozását. Pénteki közleményük szerint a vizsgálat az ügy valamennyi szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy kiket és mely szervezeteket érint. A nyomozás jogi megítélését és az esetleges felelősséget így jelenleg is vizsgálják.
Miért fontosak a választás után tartott egyeztetések?
A Telex értesülése szerint a megbeszélések nem egy újabb akció előkészítéséről, hanem egy már megtörtént intézkedés jogi következményeinek kezeléséről szólhattak. A döntő kérdés az volt, milyen jogalap alapján maradtak a pénzszállítók a TEK épületében azután, hogy a NAV befejezte a meghallgatásukat, de az idegenrendészeti őrizet még nem kezdődött meg.
Ez a részlet azért lényeges, mert Hajdu Jánost éppen a pénzszállítók jogellenes fogva tartásával gyanúsították meg. Ugyanakkor a forrásanyag alapján nem állapítható meg jogerősen, hogy történt-e bűncselekmény, illetve ki hozott konkrét döntéseket a vitatott időszakban. A Központi Nyomozó Főügyészség közlése szerint a nyomozás minden érintett szálat vizsgál.
