A Portfolio beszámolója szerint a kormány több jelentős gazdasági és politikai intézkedés részleteit ismertette: az egymilliárd forint feletti magánvagyonokra vagyonadót vetnének ki, 2027-től átalakítanák a KATA szabályait, és jelentősen emelnék a nyugdíjminimumot. A bejelentések alapján a tervezett változások elsősorban a nagy vagyonú magánszemélyeket, a kisvállalkozókat és az alacsony nyugdíjjal rendelkezőket érintenék. Az esetről a Portfolio számolt be.
Az egymilliárd forint feletti vagyonokra vetnének ki adót
A vagyonadó a kormány terve szerint az egymilliárd forintot meghaladó magánvagyonokat terhelné. Kövesdy Attila államtitkár becslése alapján 15–25 ezer adóalany lehet érintett, az intézkedésből pedig éves szinten mintegy 200 milliárd forint bevételt várnak. A szabályozás nem lenne visszamenőleges hatályú, az első bevallást a tervek szerint a következő év augusztusáig kellene benyújtani.
Kármán András pénzügyminiszter azzal indokolta az új adónemet, hogy Magyarországon jelenleg a fogyasztás adózik hangsúlyosabban, miközben a vagyon kevésbé. A tárca által közölt összevetés szerint a száz leggazdagabb magyar vagyona tíz év alatt 325 százalékkal nőtt, az átlagos háztartási vagyon pedig 170 százalékkal emelkedett.
A tervezetet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége jelenlegi formájában nem támogatja. Az érdekképviselet a termelőtőke védelmét, alacsonyabb adókulcsokat és fokozatos bevezetést szeretne.
Exit tax is kapcsolódhat a külföldre költözéshez
A vagyonadó mellett a személyi jövedelemadó szabályai is módosulhatnak. Az úgynevezett exit tax az 500 millió forint feletti érték esetén, az adóügyi illetőség külföldre helyezésekor vélelmezett értékesítéssel számolna. A nem realizált nyereséget a jelenlegi, 15 százalékos szja-kulccsal adóztatnák.
Az Európai Unióba költözők számára a tervezet tízéves halasztást biztosítana, míg az Egyesült Államokba történő költözésnél akár azonnali fizetési kötelezettség is felmerülhetne.
Újra szélesebb körben nyílhat meg a KATA
A kormány 2027-től alapjaiban alakítaná át a kisadózó vállalkozások tételes adóját. A tervek szerint ismét lehetőség lenne céges ügyfeleknek számlázni, és a mellékállású vállalkozók is bekerülhetnének a rendszerbe.
A változások magasabb havi adótételekkel járnának, cserébe háromszorosára emelnék a társadalombiztosítási ellátások számítási alapját. A részletek alapján a módosítás nem egyszerű adókulcsváltozás lenne, hanem a KATA jogosulti körét és az ahhoz kapcsolódó ellátási alapot is átrendezné.
Nyugdíj- és gyermekvédelmi intézkedések
A kormány 123 milliárd forintot szánna a nyugdíjrendszer átalakítására. A nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne, a kisnyugdíjakat pedig sávosan korrigálnák. A csomag mintegy 700 ezer embert érinthet.
A bicskei gyermekotthonról készült kormányzati jelentés szerint az állami szervek közönye miatt a bántalmazott gyermekek hosszú időn át védelem nélkül maradtak. A kabinet erre válaszul egymilliárd forintos Gyermekvédelmi Jóvátételi Alapot hozott létre.
Az állampapírok adómentessége egyelőre megmaradna
Magyar Péter szerint a kormány nem tervezi megszüntetni a lakossági állampapírok hozamának adómentességét. Vitézy Dávid úgy érvelt, hogy több uniós országban is adómentesek az állampapírhozamok, és indokolt ösztönözni a magyar állam finanszírozását szolgáló lakossági befektetéseket.
Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba Magyarországgal szemben, mert álláspontja szerint a lakossági állampapírok adóelőnye ellentétes lehet a szabad tőkeáramlás alapelvével. A kormány a bizottsági felvetéseket áttekinti.
