Az Európai Unió Bírósága teljes egészében helyt adott az Európai Bizottság Magyarországgal szemben indított keresetének, és jogellenesnek minősítette azt a szabályozást, amely alapján külföldi embercsempészeket engedtek ki a börtönből, majd 72 órán belül el kellett hagyniuk az országot. A Portfolio beszámolója szerint összesen 2525 elítélt került a vitatott speciális reintegrációs őrizet hatálya alá.
A konstrukciót a kormány 2023 áprilisában rendelettel vezette be. Azokra a külföldi állampolgárokra vonatkozott, akiket Magyarországon jogerősen szabadságvesztésre és kiutasításra ítéltek embercsempészet miatt. A szabadon engedetteknek három napon belül el kellett hagyniuk az országot, és a büntetésükből hátralévő idő alatt nem térhettek vissza.
Az intézkedés elnevezése ellenére az érintettek nem folytatták börtönben a szabadságvesztés letöltését. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a magyar szabályozás rendszerszintű kockázatot teremtett: az embercsempészek tényleges szabadságvesztés letöltése nélkül kerülhettek ki az országból. Brüsszel szerint ez az uniós bevándorlási és határellenőrzési politika hatékonyságát, valamint az európai biztonságot is veszélyeztette.
Miért marasztalták el Magyarországot?
Az uniós bíróság megállapítása szerint a jogerősen kiszabott szabadságvesztést a magyar rendszer nem hajtotta végre, hanem az ország elhagyásának kötelezettségével helyettesítette. A bírák szerint ez nem tekinthető hatékony büntetésnek, mert az elkövetők azzal számolhattak, hogy elfogásuk és elítélésük után legfeljebb kiutasítják őket Magyarországról.
A testület az arányosság követelményének megsértését is megállapította. A szabadságvesztés kiváltása automatikusan történt, vagyis a hatóságoknak nem kellett minden ügyben külön mérlegelniük a bűncselekmény súlyosságát vagy az elítélt személyes körülményeit.
Az ítélet szerint különösen aggályos volt, hogy a szabályozás olyan ügyekre is kiterjedt, amelyekben az embercsempészetet bűnszervezetben vagy mások életét veszélyeztetve követték el. Ezeknél az eseteknél az uniós jog legalább nyolcéves maximális szabadságvesztéssel számol.
A rendeletet már visszavonták
A magyar kormány időközben megszüntette a vitatott szabályozást, amely 2025. augusztus 19-én vesztette hatályát. Ez azonban nem akadályozta meg az uniós bíróságot abban, hogy megállapítsa a kötelezettségszegést: a korábbi rendszer ugyanis a hatálya idején ellentétes volt Magyarország uniós jogból fakadó kötelezettségeivel.
A mostani ítélet önmagában nem szab ki pénzbírságot Magyarországra, és arról sem rendelkezik, mi történjen a korábban szabadon engedett embercsempészekkel. Ha az Európai Bizottság később úgy ítéli meg, hogy az ország nem teljesítette a döntésből fakadó kötelezettségeit, újabb eljárást indíthat, amelyben már pénzügyi szankció kiszabását is kérheti.
