Ukrajna bírálta Budapest hozzáállását – Élesen bírálta Budapest álláspontját Ukrajna külügyminisztere a Kárpáti Integrációs Kezdeményezés ügyében. A tárcavezető hétfő esti, az X közösségi oldalon közzétett bejegyzése szerint Kijev nem érti, miért utasítja el Magyarország kategorikusan az együttműködést.
Ukrajna bírálta Budapest hozzáállását: a legfontosabb részletek
Ukrajna szerint a kezdeményezés nyolc ország közös fejlesztését, a régió összekapcsoltságának javítását és kölcsönösen előnyös projektek megvalósítását szolgálja. Kijev hangsúlyozta: a cél a teljes térség felzárkóztatása és gazdasági fejlődésének elősegítése.
Budapest álláspontját is megkérdőjelezte Kijev
Az ukrán külügy külön kitért arra a budapesti álláspontra is, amely megkérdőjelezi az ukrán és magyar energetikai vállalatok között, egy kétoldalú memorandumban rögzített közvetlen üzleti együttműködést.
Az ukrán fél meglepetésének adott hangot a magyar állásfoglalás miatt. Kijev szerint a pragmatikus üzleti kapcsolatokba történő politikai beavatkozás nem szolgálja az érintettek érdekeit. A nyilatkozat alapján Ukrajna az energetikai együttműködés kérdését a két ország közötti gazdasági kapcsolatok egyik vitatott pontjaként kezeli.
Az „obranizmus” politikáját is támadta az ukrán külügy
Az ukrán külügyminiszter a bejegyzésben ennél is élesebb politikai kritikát fogalmazott meg. Állítása szerint bár Orbán Viktor már nincs hatalmon, Budapesten továbbra is jelen van az obstrukció és az elszigetelődés politikája.
Kijev úgy véli, hogy az úgynevezett „orbanizmus” korábban sem Magyarország, sem a tágabb régió érdekeit nem szolgálta, és a jövőben sem fogja. Ez a megfogalmazás az ukrán külügy részéről megfogalmazott politikai értékelés, nem pedig a két ország által közösen elfogadott álláspont.
Ukrajna ennek ellenére fenntartaná a kapcsolatokat
A kritikus hangnem mellett Ukrajna azt is egyértelművé tette, hogy továbbra is nyitott a Magyarországgal folytatott kétoldalú együttműködés fejlesztésére.
Kijev a kölcsönösen előnyös, pragmatikus és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok mellett foglalt állást. A forrásban nem szerepel, hogy Budapest milyen konkrét lépéseket tervez a kezdeményezés vagy az energetikai vállalatok közötti együttműködés ügyében.
Mi a vita középpontja a kezdeményezés körül?
A forrás alapján a nézeteltérés két, egymással összefüggő kérdésre terjed ki. Az egyik maga a Kárpáti Integrációs Kezdeményezés, amelyet Ukrajna nyolc ország közös fejlesztési és gazdasági programjaként mutat be, miközben Budapest elutasító álláspontot képvisel. A másik az ukrán és magyar energetikai vállalatok közvetlen üzleti együttműködése, amelyet egy kétoldalú memorandumban rögzítettek, de a budapesti állásfoglalás megkérdőjelezett.
Fontos különbség, hogy Kijev egyszerre fogalmazott meg politikai kritikát és hagyott nyitva együttműködési lehetőséget. A nyilatkozat tehát nem a kapcsolatok teljes megszakításáról szól, hanem arról, hogy Ukrajna a pragmatikus gazdasági és kétoldalú együttműködést továbbra is fenntartaná, miközben vitatja Budapest jelenlegi hozzáállását.
