Trump európai szövetségesei nélkül – Az amerikai félidős választások közeledtével egyre nagyobb politikai nyomás nehezedhet Donald Trumpra – állítja a Népszava elemzése. A lap szerint az elnök támogatottsága történelmi mélypont közelében lehet, miközben a gazdaság gyengélkedik, az üzemanyagárak emelkednek, és több korábbi választási ígéret sem teljesült.
Trump európai szövetségesei nélkül: a legfontosabb részletek
A forrás úgy látja, hogy a republikánusok elveszíthetik törvényhozási többségüket, sőt egyes felmérések alapján a demokraták a szenátusban is többségbe kerülhetnek. Ez az értékelés szerint jogi eljárások kockázatát is növelné Trump számára, ezért az elnöknek egy látványos külpolitikai sikerre lenne szüksége, hogy javítsa belpolitikai helyzetét.
Egymást követő külpolitikai kudarcokról ír a Népszava
Az elemzés szerint Washington jelentős gazdasági és katonai eszközökkel rendelkezik, Trump azonban nem tudta ezeket eredményesen felhasználni. A lap úgy értékeli, hogy az orosz–ukrán háború lezárására rendelkezésre álló amerikai befolyást az elnök nem alkalmazta, ezzel pedig Oroszországnak kedvezett.
A Népszava az Irán elleni katonai műveletet is kudarcként mutatja be. A cikk szerint Irán a támadások ellenére megőrizte, illetve megerősítette regionális befolyását, miközben a korábban bevezetett nemzetközi szankciók hatása megkérdőjeleződött. A forrás azt is állítja, hogy az Egyesült Államok nem tudta teljes körűen megvédeni szövetségeseit és katonai bázisait a Perzsa-öböl térségében.
A Kínával vívott kereskedelmi konfliktus és az Indiával kialakult vita szintén visszalépéssel zárult a lap értékelése szerint. A Népszava most azt vizsgálja, milyen következményei lehetnek annak, ha Trump aláírja a törvényhozásban megszavazott Graham-féle szankciócsomagot.
Az orosz energiahordozók miatt kerülhetnek célkeresztbe államok
A csomag a forrás szerint széles körű eszközt adna az amerikai elnök kezébe az orosz energiahordozókat vásárló országokkal szemben. A Népszava azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy Oroszország két legnagyobb kereskedelmi partnere Kína és India, vagyis azok az országok, amelyekkel Washington korábban már konfliktusba került.
Az elemzés szerint a szankciós politika így elsősorban kisebb vagy közepes súlyú államokat érinthet. A cikk példaként Magyarországot és Indonéziát említi. A forrás egyúttal vitatja azt az állítást is, amely szerint az ukrajnai dróntámadások okoznák az amerikai üzemanyagárak emelkedését.
A Népszava szerint Oroszország részesedése a globális kőolaj-finomításban 6,5 százalék, ezért az orosz dízelkínálat kiesése önmagában nem magyarázná a drágulást. Az elemzés inkább az Irán elleni hadműveletet és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges akadályozását tartja meghatározó tényezőnek. A forrás azt írja, hogy ezen az útvonalon halad át a tengeren szállított kőolaj és kőolajtermékek 25–30 százaléka.
Új európai–kanadai együttműködés körvonalazódik
A lap szerint Trump Európával és Kanadával szembeni nyomásgyakorlása sem hozott számára sikert. Grönland ügyében az érintettek elutasították az amerikai elképzeléseket, majd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy szorosabb európai–kanadai kapcsolat kialakítását vetette fel.
A javaslat a már működő szabadkereskedelmi megállapodás továbbfejlesztését célozná. A Népszava által idézett elképzelés szerint a „Szövetség a jövőért” nevű együttműködés nem jelentene uniós tagságot, de meghaladná a jelenlegi partnerségi formákat. A részletek kidolgozását a forrás szerint októberben kezdhetik meg.
A gazdasági kapcsolat mellett egy biztonsági fórum létrehozásának gondolata is felmerült az Európai Unió, Kanada, az Egyesült Királyság, Norvégia és Ukrajna részvételével. Ennek része lehetne egy egész Európát lefedő, moduláris rakétavédelmi rendszer, valamint a kontinens katonai és biztonsági kockázataira adott közös válasz.
A Népszava ezt az Egyesült Államok számára jelentős diplomáciai visszajelzésként értékeli. A lap szerint az európai államok egyre inkább a szorosabb együttműködésben keresik a kiutat, miközben az uniós országok előtt az a kérdés áll, hogy képesek-e túllépni a nemzeti különutakon.
Mit jelenthet az új európai–kanadai kezdeményezés?
A forrás alapján a felvetés túlmutat egy hagyományos kereskedelmi megállapodás módosításán. Kanada és az Európai Unió kapcsolata szorosabb gazdasági partnerséggé alakulhatna, miközben az Egyesült Királyság, Norvégia és Ukrajna bevonásával biztonsági együttműködés is létrejöhetne.
A cikkben szereplő terv egyelőre kezdeményezés, nem végleges megállapodás: a részletek kidolgozása csak később kezdődne. Biztosan annyi derül ki, hogy a javaslat nem jelentene kanadai uniós tagságot, ugyanakkor az eddiginél szorosabb gazdasági és védelmi kapcsolatot irányozna elő. A Népszava értelmezése szerint éppen ez mutatja, hogy az európai szereplők az amerikai nyomásgyakorlással szemben önállóbb együttműködési kereteket keresnek.
