Török Gábor provokáció lehetett – Egyszerre három országgyűlési képviselő mentelmi jogának kiadását kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én. A közlemények szerint hűtlen kezelés, hivatali vesztegetés és lopás miatt folyamatban lévő nyomozásokhoz kérték ki Seszták Miklós, Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát. A három ügy egyidejű bejelentése komoly politikai visszhangot váltott ki.
Török Gábor provokáció lehetett: a legfontosabb részletek
Török Gábor politológus a 24.hu Törökülés című műsorában úgy értékelte, hogy Magyar Péter számára különösen kellemetlen lehetett, hogy a neve egy közleményben szerepelt a Fidesz és a KDNP politikusaival. Szerinte a lépés akár provokációként vagy fricskaként is értelmezhető, miközben az ügyészség egy hivatalban lévő miniszterelnök mentelmi jogának kiadását kezdeményezte egy telefonlopással kapcsolatos ügyben.
Az ügyészségi közlemény után azonnal reagált
Magyar Péter a bejelentést követően élesen bírálta a Legfőbb Ügyészséget a közösségi médiában. Először arról beszélt, hogy az eljárás az ügyészség utolsó, szerinte szánalmas kísérlete lehet a rendszerváltás elbagatellizálására. Azt is kifogásolta, hogy az ügyét összemossák az általa az „orbáni maffiához” kötött, tíz- és százmilliárdos közpénzfelhasználási ügyekkel.
Később azonban jelezte, hogy nem akadályozza a mentelmi jogának kiadását, sőt kifejezetten kérte azt a parlamenttől. A forrás szerint erről már hétfőn döntés születhetett volna, kevesebb mint egy héttel az ügyészségi közlemény közzététele után.
Török Gábor szerint az ügyészségnek sikerült felpiszkálnia a miniszterelnököt. Ezt összefüggésbe hozta Magyar Péter azon kijelentésével, amely szerint „végre indul az út a börtönbe program”. A politológus úgy látja, hogy ez a megfogalmazás eltért a kormány korábbi kommunikációjától, amely szerint a büntetőeljárásokkal kapcsolatos elvárások megfogalmazása nem jelenti azt, hogy a kormány irányítaná az igazságszolgáltatás munkáját.
A politikai reakciók eltérő súlyú ügyeket kapcsoltak össze
Az adás másik megszólalója, Schultz Nóra szerint a Hankó Balázshoz és Seszták Miklóshoz kapcsolódó, többmilliárdos korrupciógyanúval összefüggő ügyek nem hasonlíthatók össze egy telefonlopási váddal. Úgy vélte, Magyar Péter első reakciójában erre az aránytalanságra próbálhatott rámutatni.
Schultz szerint a miniszterelnök politikailag akár profitálhat is abból, hogy a volt kormánypárti képviselők mentelmi jogát korrupciós vagy hatalommal való visszaéléshez kapcsolódó ügyekben kérik ki, míg az övét egy jóval kisebb súlyúként bemutatott ügy miatt. A politológus ugyanakkor azt mondta, hogy ez lehetett Magyar Péter legproblémásabb ügye azóta, hogy 2024-ben megjelent a politikai életben.
Schultz Nóra értékelése szerint az ügy nem a politikus hatalomhoz való viszonyát vagy közpolitikai elképzeléseit érinti, hanem a személyiségét. Úgy fogalmazott: a politikus személyiségéhez kapcsolódó ügyek mindig nehezek és költségesek lehetnek.
Az ügyészség szakmai alapon végzett munkáról beszél
A Legfőbb Ügyészség nem hagyta válasz nélkül a miniszterelnök támadásait. Közleményük szerint munkájukat a törvényesség, a pártatlanság és a lelkiismeret alapján végzik, döntéseiket pedig nem politikai vagy más szempontok, hanem kizárólag szakmai megfontolások befolyásolják.
Magyar Péter ennek ellenére a következő napokban tovább támadta az ügyészséget. Nyilatkozataiban az MNB-alapítványok ügyét, az aranykonvoj-ügyet és az általa „rogáni végrehajtó maffiaként” említett témát is felhozta. Később azt állította, hogy az MNB-alapítványokkal kapcsolatos iratokat akár a Dunába is kellene dobnia, mert így vele együtt azok is kihallgatásra kerülhetnének, akik szerinte 700 milliárd forintot loptak el.
A mentelmi jog kiadásának kezdeményezése és Magyar Péter erre adott reakciói így egyszerre váltak jogi és politikai üggyé. A forrásban megszólaló elemzők elsősorban a közlemények időzítését, az ügyek eltérő súlyát és a miniszterelnök indulatos válaszát értékelték; az eljárások további részleteiről az idézett anyag nem közöl információt.
Miért lett politikailag érzékeny a mentelmi jog ügye?
A forrás alapján a vita középpontjában nem csupán az áll, hogy az ügyészség kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának kiadását, hanem az is, hogy ezt ugyanabban az időben közölte Seszták Miklós és Hankó Balázs ügyével. Török Gábor szerint már önmagában a nevek együttes szerepeltetése kellemetlen helyzetet teremthetett a miniszterelnök számára.
Schultz Nóra ezzel párhuzamosan az ügyek súlyának különbségét emelte ki: a forrás szerint a másik két politikus esetében többmilliárdos korrupciógyanúról, Magyar Péter ügyében pedig telefonlopási vádról van szó. Ez az eltérés magyarázza, hogy a mentelmi jog kérdése miért vált gyorsan politikai kommunikációs konfliktussá is. Biztosan az derül ki, hogy Magyar Péter végül kérte mentelmi jogának kiadását; az idézett anyag az eljárás érdemi kimeneteléről nem számol be.
