Tombor András bíróságon támadja – Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója szerint az intézményt a kormányváltás óta politikai szempontok alapján építik le. A lapunknak is eljuttatott közleményében azt írta: a történtek miatt magyar és európai bíróságokon keresnek elégtételt. Az esetről a Népszava számolt be.
Tombor András bíróságon támadja: a legfontosabb részletek
Tombor állítása szerint az MCC-vel kapcsolatban az elmúlt mintegy öt hónapban rombolás zajlott, miközben az azt megelőző időszak vezetői – kritikáik ellenére – összességében építették az intézményt. Az alapító közlése szerint hosszabb mérlegelés után döntött úgy, hogy nyilvánosan ismerteti álláspontját az alapítvány megszüntetéséről.
Az MCC működését érintő döntéseket bírálja az alapító
Tombor szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák átalakítására elfogadott szabályok kidolgozásakor nem vették figyelembe, hogy az MCC programjaiban mintegy 8000 diák vesz részt. Úgy véli, a jelenlegi kormányzat képviselői nem ismertették érdemben az intézmény szakmai programjait, és azokkal kapcsolatban értelmes kritikát sem fogalmaztak meg.
Közleményében az alapító a vagyonkezeléssel kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg. Állítása szerint az állami vagyonjuttatás értéke 485 milliárd forintról 825 milliárd forintra nőtt, ám az átvételre kijelölt személy képtelen volt a vagyont áttekinteni és rendezetten átvenni. Tombor azt írta, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és munkatársai korábban többször megerősítették az alapítvány továbbműködésének lehetőségét, majd a törvényi határidő lejárta előtt három nappal jogi indokokra hivatkozva elutasították ezt.
Az alapító szerint az MCC kész lett volna az állami vagyon és annak hozamai teljes visszaadására is, ám álláspontja szerint a javaslataikat nem fogadták el. A közleményben ezt politikai célokkal hozta összefüggésbe, amelyet a Tisza politikai céljaiként nevezett meg. Ez Tombor András értékelése, nem pedig a forrásban bemutatott bírósági vagy hatósági megállapítás.
Az állami átvétel után is az intézmény elsorvadásától tart
Tombor úgy látja, hogy bár az állam látszólag átvette az MCC tehetséggondozási programját, az intézmény szerinte alkalmatlan szervezeti keretek közé került. Azt állítja, hogy koncepció nélkül működtetik tovább, és a közéleti, társadalmi kérdéseket igyekeznek távol tartani a diákoktól.
Közleményében arra is hivatkozott, hogy egyetlen hónap alatt több tízmillió forintot költöttek lemondott programok megszervezésére. Szerinte a „közéletmentesítés” jelszava alatt egy harminc éve működő tehetséggondozó intézmény elsorvasztása zajlik. Az MCC-t korábban a világban is példaként tekintett tehetséggondozó központként jellemezte, amelyet szerinte most szürke diákszállássá alakítanak.
Alaptörvény-módosítás alapozta meg az átalakítást
Az Országgyűlés június közepén fogadott el olyan Alaptörvény-módosítást, amely az MCC-t és más közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is érinti. A módosítás szerint a kekvák alapítói jogait az állam gyakorolja, megszüntetésük után pedig az államhoz kerül vissza az a vagyon, amelyet korábban az államtól kaptak.
Magyar Péter augusztus végén közzétett Facebook-videójában arról beszélt, hogy az MCC jelenlegi formájában augusztus 31-től megszűnik. Azt mondta, a tényleges közfeladatokat az állam veszi át, a közvagyon és a közpénz pedig visszakerül a magyar emberekhez.
Tombor András ezzel szemben azt állítja, hogy kevesebb mint öt hónap alatt harminc év munkája és értékei kerültek veszélybe, és szerinte a folyamat során alapvető normákat, valamint alkotmányos alapjogokat is megsértettek. Közleménye szerint ezek miatt magyar és európai bíróságokon kívánnak jogorvoslatot kérni. A forrásanyag nem közöl részleteket arról, hogy pontosan mely bírósági eljárásokat indították meg.
Mi változott az MCC jogi hátterében?
A forrás alapján az MCC ügyének hátterében nem pusztán az intézmény vezetéséről vagy programjairól szóló vita áll. Az Országgyűlés június közepén olyan Alaptörvény-módosítást fogadott el, amely az összes érintett közérdekű vagyonkezelő alapítványnál az államhoz telepítette az alapítói jogokat, és rendezte az államtól korábban átadott vagyon visszaszállását is.
Ez magyarázza, hogy az MCC megszüntetéséről szóló vita egyszerre érinti az intézmény jövőbeni működését, a tehetséggondozási programokat és a jelentős értékű vagyon sorsát. A forrás szerint a kormányzati álláspont az állami feladatátvételről és a közvagyon visszakerüléséről szólt, Tombor András viszont az intézmény szakmai és szellemi leépítésétől tart. A jogvita pontos kimenetele a közlemény alapján még nem ismert.
