Több száz küldött hagyta – Több száz küldött vonult ki az ENSZ-közgyűlés ülésterméből, amikor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön megkezdte felszólalását New Yorkban. Az izraeli kormányfő beszédét üdvrivalgás, füttyök és az „Am Yisrael Chai” jelszó kísérte, miközben a teremben maradt delegátusok száma jelentősen lecsökkent.
Több száz küldött hagyta: a legfontosabb részletek
Halilur Rahmán, az ENSZ-közgyűlés elnöke többször rendre intette a delegátusokat. Netanjahu a beszéde elején erkölcsi gyáváknak nevezte azokat, akik elhagyták a termet, és arra szólította fel a még jelen lévőket, hogy ha nem értenek egyet vele, ők is távozzanak.
Netanjahu szerint Irán megtámadása könnyű döntés volt
Az izraeli miniszterelnök beszédében elsősorban az Iránnal fennálló konfliktusról, valamint az iráni atomlétesítmények elleni fellépésről beszélt. Azt állította, hogy Irán megtámadása az egyik legkönnyebb döntés volt, amelyet miniszterelnökként valaha meg kellett hoznia.
Netanjahu szerint az iráni atomlétesítmények megsemmisítése katonailag nehéz feladatnak bizonyult, a döntés politikai és erkölcsi szempontból azonban egyértelmű volt számára. Úgy fogalmazott: ha Izrael nem cselekszik, mindenki meghalhatott volna. Azt is kijelentette, hogy kormányfőként megfogadta, megakadályozza az iráni vezetést abban, hogy Izrael ellen bevethető, illetve a világot fenyegető atomfegyvereket fejlesszen ki.
Az izraeli kormányfő azt mondta, hogy Izrael önmagát védve több olyan országot is véd, amelyeknek a küldöttei elhagyták az üléstermet. Állítása szerint egyes vezetők titokban meg is köszönik Izraelnek, hogy kiiktatta Irán nukleáris fegyvereit.
Éles vita a gázai háborúról
Netanjahu visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Izrael népirtást követne el a Gázai övezetben. Ezeket nemcsak hamisnak, hanem „az évszázad legnagyobb hazugságának” nevezte.
A palesztin küldöttség korábban üzenetben szólította fel az ENSZ tagországait, hogy a beszéd kezdetén közösen vonuljanak ki. A felhívás szerint ezzel azt akarták jelezni, hogy nem támogatják, illetve nem vesznek részt az általuk népirtásnak, háborús bűncselekményeknek és illegális megszállásnak nevezett izraeli politikában.
Az ENSZ New York-i székháza előtt tüntetést is tartottak Netanjahu ellen. Az izraeli kormányfő beszédében Zohran Mamdani New York-i polgármestert is bírálta, és antiszemitizmussal vádolta. Szerinte a polgármester hamisan állítja, hogy Izrael népirtást követ el, és hazugságokat terjeszt az izraeli hadműveletekről, amivel veszélybe sodorja a város zsidó közösségét.
Netanjahu azt állította, hogy Mamdani megpróbálta megakadályozni a látogatását, de nem tudja elhallgattatni őt és az általa képviselt igazságot.
A beszédnek belpolitikai üzenete is lehetett
Az izraeli sajtó beszámolója szerint a felszólalás nemcsak a nemzetközi közönségnek, hanem az izraeli választóknak is szólt. Izraelben október 27-én parlamenti választást tartanak, a közvélemény-kutatások alapján pedig Netanjahu politikai táborának nehézséget okozhat a többség megszerzése.
A New Yorkban elhangzott beszéddel párhuzamosan Washingtonban is szóba került az Egyesült Államok és Irán konfliktusa. Hszi Csin-ping kínai elnök Donald Trump amerikai elnökkel folytatott találkozóján azt mondta, reméli, hogy az érintett felek a lehető leghamarabb visszatérnek a vitás kérdések párbeszéd útján történő rendezéséhez. Peking a szuverenitás és a biztonság tiszteletben tartását, valamint a feszültségek csökkentését támogatja, és a felek visszatérését szorgalmazza az iszlámábádi memorandumhoz.
Mit üzent a kivonulás és mit állított Netanjahu?
A forrásban szereplő események alapján a kivonulás nem spontán gesztusnak tűnt: a palesztin küldöttség már korábban arra kérte az ENSZ-tagországokat, hogy egységesen hagyják el a termet Netanjahu beszédének kezdetén. A tiltakozás közvetlenül az izraeli kormány gázai politikájáról, valamint az Izraellel szemben megfogalmazott népirtási és háborús bűncselekmény-vádakról szóló vitához kapcsolódott.
Netanjahu ezzel szemben beszédét Izrael önvédelmének igazolására építette. Az iráni atomprogram elleni fellépést olyan döntésként mutatta be, amely szerinte Izrael és más országok biztonságát szolgálja, miközben a gázai műveletekkel kapcsolatos vádakat kategorikusan tagadta. A forrás szerint a felszólalásnak belpolitikai tétje is lehetett, mivel az izraeli választások előtt a miniszterelnök politikai táborának többségi esélyei bizonytalanok.
