A Türk Államok Szervezete költségei között nemcsak a működés és a diplomáciai képviselet kiadásai szerepelnek: a magyar állam megvásárolta és berendezte a szervezet budapesti irodájának otthont adó Ybl-villát, valamint évről évre önkéntes hozzájárulást is fizetett. A Külügyminisztérium adatai szerint 2022-ben 779 millió forintot fordítottak erre a célra.
Az adatokat közérdekű adatigénylés nyomán hozták nyilvánosságra. Az Index ismertetése szerint a Türk Államok Szervezete – amelyben Magyarország megfigyelői státusszal vesz részt – 2019-ben kapott magyarországi irodát és egy, a Budakeszi úton található ingatlant.
Az Ybl-villa megvásárlása és fenntartása
A budapesti képviselet diplomáciai jogállású európai iroda lett, amelyben a szervezet tagállamainak diplomatái magyar munkatársakkal dolgoznak. A magyar költségvetés fedezte a béreket, a rezsit, a működéshez szükséges kiadásokat, valamint a protokolláris költségeket is.
Az állam 1,4 milliárd forintért vásárolta meg az Ybl-villát, majd további 254 millió forintot költött a berendezésére. Az ingatlant ezt követően térítésmentesen biztosították a Türk Államok Szervezetének.
A legmagasabb éves kiadás 2022-ben jelentkezett. A teljes összeg 779 millió forint volt, amelyből 645 milliót az Ybl-villa fenntartása és az önkéntes hozzájárulás tett ki. A működési és dologi kiadásokra 26 millió, bérekre és járulékokra 61 millió, protokolláris célokra pedig 45 millió forint jutott.
A közzétett adatokban szereplő legutóbbi évben 433 millió forintot számoltak el. Ebből 332 millió forint volt az önkéntes hozzájárulás, az épület fenntartása 35 millióba, a működési és dologi kiadások 2,6 millióba került. Bérekre és járulékokra 45 millió, protokolláris kiadásokra 17 millió forint jutott.
Hitelkeretek és fejlesztési alapok
A magyar szerepvállalás nem korlátozódott a budapesti iroda finanszírozására. A kormány 33 milliárd forintot helyezett el a Türk Befektetési Alapban, a Magyar–Kirgiz Fejlesztési Alapba pedig 16,5 milliárd forintot tett. Az Eximbank 2019-ben 137 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a szervezet tagállamai számára.
A gazdasági kapcsolatok értékelésénél a beszámoló Törökországot nevezi meg Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerének mind az import, mind az export szempontjából. Elemzők szerint a budapesti képviselet ezért nem pusztán diplomáciai jelenlétet jelent, hanem külpolitikai, gazdasági és stratégiai eszköz is.
A képviselet és a megfigyelői státusz jövője a kormányváltás után nyitott kérdés. Szintén nem dőlt el, hogy Magyarország milyen szinten vesz részt a Türk Államok Szervezetének október végi csúcstalálkozóján. Hendrich Balázs volt isztambuli főkonzul a lapnak felidézte: Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy a megfigyelői státusz megfelelő keretet ad az érdekalapú külpolitikához a nyugati szövetségi rendszer mellett.
