Több francia városban erőszakos összecsapások kísérték a drágulás és a megélhetési nehézségek miatt meghirdetett tiltakozásokat. A belügyminisztérium délig 140 akciót regisztrált, ezeken összesen 32 800 ember vett részt. A HVG beszámolója szerint országszerte 166 embert vettek őrizetbe, Párizsban pedig hatvan letartóztatás történt.
A minisztérium közlése szerint több helyszínen csuklyát viselő, úgynevezett black bloc csoportokhoz tartozó rendbontók hajtottak végre erőszakos és célzott akciókat. A tárca Párizst, Lyont, Marseille-t, Rennes-t, Toulouse-t és Angers-t is megnevezte. A biztonsági erők a minisztérium szerint a blokádkísérletekre és az erőszakos cselekményekre gyors fellépéssel válaszoltak.
Gyújtogatás és utcai összecsapások több városban
A párizsi République téren fekete ruhát és sárga mellényt viselő anarchisták gyújtogattak, valamint utcakövekkel és köztéri berendezésekkel dobálták a rendőröket. A rendfenntartók vízágyúkat és könnygázt vetettek be. A tér másik oldalán eközben több száz csuklyás rendbontó és a rendőrök között folytak összecsapások.
Más városokban középületeket is érintettek a zavargások. Lyonban a főtéren működő turisztikai hivatalba, Marseille-ben a főpolgármesteri hivatal épületébe hatoltak be tüntetők, és mindkét helyszínen gyújtogatás történt. Rouenban egy bölcsészkar épületében gyújtottak fel valamit, Toulouse-ban pedig a rendőrség megakadályozott egy vonatblokádot. Két nem engedélyezett menetet a rendőrség erővel oszlatott fel.
Engedélyezett menet indult Párizsban
A fővárosban a drágulás elleni demonstráció a tervezett időpontban, fél háromkor elindult a République térről, miközben a közelben továbbra is tartottak az összecsapások. A menetben sárgamellényesek, középiskolások és egyetemisták, valamint klímaaktivisták és antifasiszták vettek részt. A demonstráció a rendőrség által engedélyezett útvonalon, északi irányban a Clichy tér felé haladt.
A rendőrség ugyanakkor megtiltotta a demonstrációkat a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki hivatal környékén. Egy rendőrségi forrás mintegy 150 ezer résztvevőt várt országszerte, Párizsban pedig körülbelül 40 ezret. Ez a becslés az elmúlt hetek országos demonstrációihoz képest kisebb mozgósítást jelzett.
Laurent Nunez belügyminiszter korábban a France 2 köztelevízióban arról beszélt, hogy jelentős megmozdulásra számítanak. A hatóságok spontán gyűlésekre, blokádokra és tüntetésekre készültek, valamint arra, hogy szélsőbaloldali rendbontók zavargásokat provokálhatnak.
A sárgamellényes mozgalom előzményei
A tiltakozási hullám a középiskolások mozgalmával párhuzamosan erősödött. A középiskolások körülbelül egy hónappal korábban kezdtek demonstrálni, a tiltakozásokhoz pedig szakszervezetek is csatlakoztak. A megmozdulások hátterében az üzemanyagárak emelkedése, az arra kivetett adó miatti elégedetlenség és a megélhetési problémák szerepeltek.
A közösségi médiában hetek óta terjedtek felhívások a 2018-ban kirobbant sárgamellényes mozgalom újjáélesztésére. A mozgalom 2018 novemberében indult a résztvevők által igazságtalannak tartott szociális és adópolitika ellen. A tüntetők rendszeresen szombatonként vonultak utcára Emmanuel Macron elnök és centrista kormányának reformjai ellen, miközben több nagyváros központjában zavargások alakultak ki.
A tiltakozások később fokozatosan veszítettek erejükből. A kormány a mozgalom szociális és intézményi követeléseiről nemzeti vitasorozatot indított, majd nagyobb szociális érzékenységet, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést is hirdetett.
