Titkos kormányzati vita előzte – A 4iG kapta volna meg annak a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt műholdrendszernek a kiépítését, amelyet korábban több magyar állami szerv közösen tervezett. A döntésről 2023 őszén, a Karmelita kolostorban tartott megbeszélésen is szó esett, ahol Orbán Viktor mellett többek között Rogán Antal, Pintér Sándor, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Böröndi Gábor és Magyar Levente is jelen volt.
Titkos kormányzati vita előzte: a legfontosabb részletek
A projektet Ferencz Orsolya, a külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa mutatta be. A koncepció szerint Magyarországnak olyan, több műholdból álló rendszerre lenne szüksége, amely polgári és katonai feladatokat egyaránt elláthat. A fejlesztés költségét az állami elképzelés körülbelül 250 milliárd forintra becsülte.
Állami műholdprogramból 4iG-projekt
Ferencz a megbeszélésen arról beszélt, hogy a távközlési és tömegkommunikációs technológia fejlődése miatt egyre fontosabbá válik az önálló űrbeli képesség. A tervezett rendszerrel kommunikációs, műsorszórási és katonai feladatokat is el lehetett volna látni, miközben a fejlesztésbe magyar űripari cégek és kutatók is bekapcsolódhattak volna.
A beszámoló szerint Orbán Viktor ekkor szembesült a program stratégiai jelentőségével. Rogán Antal a költségek csökkentésének lehetőségeiről beszélt, a következő hetekben azonban a miniszterelnök úgy döntött, hogy az állam helyett a 4iG bízza meg a rendszer kiépítésével.
A vállalat a fejlesztési költségek egy részét maga vállalta volna, ugyanakkor a kormány előzetesen elköteleződött a későbbi műholdas szolgáltatások megvásárlása mellett. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium képviselői kifogásolták, hogy a kulcsfontosságú infrastruktúra egy olyan céghez kerül, amelynek a források szerint nem volt megfelelő nemzetbiztonsági minősítése, tulajdonosi hátterét pedig a magántőkealapok miatt nem tartották átláthatónak.
Áthelyezték az űripari fejlesztések felügyeletét
2024 januárjától az űripari fejlesztések felügyelete a külügyi tárcától a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került. A források ezt a 4iG számára kedvező fordulatként értékelték, mivel Ferencz Orsolya korábban ellenezte, hogy a műholdas beruházást magánkézbe adják.
A 4iG 2024 februárjában létrehozta a 4iG Space and Technology Zrt. nevű leányvállalatot, amely a csoport űripari és műholdas fejlesztéseit fogta össze. A társaság vezetésére Sárhegyi Istvánt nevezték ki. Ugyanekkor a 4iG tőkeemeléssel 45 százalékos részesedést szerzett a Remredben, amely műholdgyártó üzemet tervezett létrehozni Martonvásáron.
A műholdprogram körüli üzleti kapcsolatok korábban kezdtek kiépülni. 2020-ban a magyar állam, a 4iG és Sárhegyi egyik cége közösen hozta létre a CarpathiaSat Zrt.-t. A 4iG 2021-ben a CarpathiaSattal együtt többségi részesedést próbált szerezni az izraeli SpaceComban, de az izraeli kormány nemzetbiztonsági okokból nem engedélyezte a külföldi irányító többséget. Végül a magyar érdekeltségek a cég 20 százalékát szerezték meg.
Több mint 2 milliárd eurós szerződések
A 4iG később a HUSAT, vagyis Hungarian Satellite néven kezdte meg a tervezett rendszer kiépítését. A beszámoló szerint az NGM három szerződést kötött a vállalattal telekommunikációs és földmegfigyelési szolgáltatásokról. Ezek összértéke 2,36 milliárd euró, mintegy 850 milliárd forint, amelyet az állam a következő másfél évtizedben fizetne ki.
A jelenlegi kormány működésére rálátó forrás szerint a megállapodások a 4iG számára kedvezőek, és felbontásuk nehéz lehet. A forrás állítása szerint 2025-ben az állam 125,188 millió euró, hozzávetőleg 49 milliárd forint előleget fizetett a vállalatnak. A 4iG ezzel szemben azt közölte, hogy a projekt teljes kockázatát a cég viseli, az előleg pedig a piaci szintnél alacsonyabb.
Az új kormány vizsgálja a megállapodásokat
A műholdrendszer még nem készült el. A nagyobb műhold gyártásáról a 4iG a Northrop Grummannel állapodott meg, a kisebb eszközök pedig a tervek szerint a martonvásári üzemben készülnének.
A Tisza-kormány bejelentette, hogy átvilágítja az állam és a 4iG között létrejött szerződéseket, köztük a műholdfejlesztési megállapodásokat is. A vizsgálat eredménye alapján dőlhet el, hogy folytatódik-e a jelenlegi együttműködés, és milyen formában valósulhat meg a HUSAT-rendszer.
Mi biztos a műholdprojekt jelenlegi helyzetéről?
A forrás alapján három, egymással összefüggő folyamat különíthető el. Először egy állami irányítású, katonai és polgári célokra is alkalmas műholdrendszer koncepciója készült el. Ezután a projekt lebonyolításának súlypontja a 4iG-hez került, miközben az űripari felügyelet a külügyi tárcától a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz vándorolt. Végül hosszú távú szolgáltatási szerződések születtek az állam és a vállalat között.
A megállapodások pontos jogi és pénzügyi következményeiről ugyanakkor több állítás is eltér. A kormányzati források kedvezőtlen állami üzletet sejtenek, a 4iG viszont azt állítja, hogy nincs állami beruházási költség, és a teljes projektkockázatot maga viseli. Az új kormány által elrendelt átvilágítás még folyamatban van, ezért a projekt végleges sorsa és a szerződések jövője a forrás szerint egyelőre nem tekinthető lezártnak.
