Szijjártó Péter szokásos mértékű – Megjelent az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának meghallgatásán Szijjártó Péter volt külügyminiszter, akit a testület a BYD vezetőségében vállalt munkája miatt rendelt be. A bizottság a munkavállalás körülményeire és annak esetleges nemzetbiztonsági kockázataira kívánt rákérdezni. Az esetről a 24.hu számolt be.
Szijjártó Péter szokásos mértékű: a legfontosabb részletek
Szijjártó előre nem jelezte biztosan, hogy részt vesz-e az ülésen, hétfőn délelőtt azonban megjelent a parlamentben. A meghallgatás előtt arról beszélt, hogy szerinte korábban súlyos félreértések és hamis információk kaptak teret a teremben, ezért azt kérte, hogy az ő válaszait is hallgassák meg.
A volt külügyminiszter közölte: 24 éven keresztül volt országgyűlési képviselő, ezért természetesnek tartja, hogy eljött. Hozzátette, hogy a beruházásösztönzés az elmúlt évek kormányzati munkájának fontos része volt. Állítása szerint 12 év alatt 2305 beruházásról kötött megállapodást, amelyek összesen 23 500 milliárd forintnyi beruházást és 182 ezer munkahelyet jelentettek Magyarország számára.
A szegedi gyár támogatását más autóipari beruházásokhoz hasonlította
Szijjártó a meghallgatás előtt három témát érintett, amelyek közül egyik sem közvetlenül a BYD vezetőségében betöltött szerepére vonatkozott. A szegedi gyárépítésről azt mondta, hogy a kínai vállalat első európai üzeméért jelentős verseny alakult ki, és több európai, köztük nyugat-európai ország is szerette volna megszerezni a beruházást.
Értékelése szerint a szegedi üzemhez javasolt, illetve megítélt kormányzati pénzügyi támogatás mértéke beleillik az ilyen nagyságrendű beruházásoknál megszokott keretekbe. Azt állította, hogy a támogatás intenzitása több más magyarországi autóipari beruházás esetében javasolt vagy biztosított pénzügyi segítség szintje alatt marad.
Infrastrukturális fejlesztésekről is beszélt
A politikus szerint a nagy beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés nem egyedi gyakorlat. Példaként Győrt, Debrecent, Miskolcot és Tatabányát említette, ahol szintén hajtottak végre ilyen fejlesztéseket. Szijjártó azt mondta, Szeged esetében is azt javasolták, hogy legyenek a beruházáshoz kapcsolódó infrastrukturális munkálatok, amelyek szerinte az adott városban és a térségben élők érdekeit szolgálják.
A vendégmunkásokra vonatkozó szabályokról is beszélt
Szijjártó a vendégmunkások ügyét egy újabb félreértésként írta le. Elmondása szerint a kormány szigorú szabályozást vezetett be, amelynek része a csoportos keretengedély. Ennek célja szerinte az, hogy a speciális, Magyarországon újdonságnak számító technológiákat alkalmazó gyárak felépítése, a technológia behozatala és üzembe helyezése gyorsabban megtörténhessen.
A BYD szegedi beruházásánál a nemzetgazdasági miniszter által kiadott engedély alapján 2027 közepéig érvényes a csoportos keretengedély – mondta. Szijjártó szerint ezt követően, a technológia beüzemelése és a magyar dolgozók, illetve mérnökök betanítása után, magyar munkavállalók fogják használni és működtetni a technológiát Szegeden.
A nyilatkozatot követően bevonult a bizottság zárt ülésére, és az újságírók kérdéseire nem válaszolt.
Mi hangzott el a zárt ülés előtt?
A nyilvánosság előtt elhangzottak alapján Szijjártó Péter elsősorban a BYD szegedi beruházásához kapcsolódó állami támogatást, az infrastruktúra-fejlesztéseket és a vendégmunkások alkalmazásának szabályait értékelte. Ezekkel kapcsolatban azt állította, hogy a támogatás mértéke nem rendkívüli, az infrastruktúra-fejlesztés más nagy beruházásoknál is alkalmazott gyakorlat, a csoportos keretengedély pedig a technológia gyors telepítését szolgálja.
A meghallgatás érdemi részére zárt ülésen került sor, ezért a forrás alapján nem derül ki, milyen konkrét kérdéseket kapott Szijjártó a BYD vezetőségében vállalt munkájáról, illetve milyen válaszokat adott a nemzetbiztonsági kockázatokkal kapcsolatban. A politikus a zárt ülés előtt nem válaszolt a sajtó kérdéseire.
