OECD önmagában kevés lehet – OECD önmagában kevés svájci – A svájci kormány olyan nyugdíjreformot készít elő, amely a nyugdíjkorhatár elérése után is munkában maradásra ösztönözné a dolgozókat. A tervezet több ponton módosítaná az előrehozott és a halasztott nyugdíjazás szabályait, miközben a második pillérben jelentősen emelnék a minimális nyugdíjkorhatárt.
OECD önmagában kevés lehet: a legfontosabb részletek
OECD önmagában kevés svájci: a legfontosabb részletek
Az OECD szerint azonban a tervezett intézkedések nem lesznek elegendők ahhoz, hogy Svájc hosszú távon fenntartható pályán tartsa az államadósságot. A szervezet határozottabb változtatásokat sürget, köztük az irányadó nyugdíjkorhatár emelését.
A munkában maradást ösztönöznék
A reformtervezet egyik célja, hogy a munkavállalók a jelenlegi nyugdíjkorhatár elérése után is aktívak maradjanak a munkaerőpiacon. Ennek érdekében felülvizsgálnák az előrehozott nyugdíjazáskor alkalmazott levonásokat, valamint a nyugdíjba vonulás elhalasztásáért járó bónuszokat.
Változás lenne az is, hogy eltörölnék azt a felső korhatárt, ameddig az első pillérbe befizetett járulékok növelhetik a nyugdíj összegét. Így a nyugdíjkorhatár feletti munkavégzés és járulékfizetés továbbra is hatással lehetne az ellátás nagyságára.
A második pillérben a minimális nyugdíjkorhatárt 58 évről 63 évre emelnék. A módosítást tízéves átmeneti időszak alatt vezetnék be.
Az OECD magasabb korhatárt tartana szükségesnek
Az OECD értékelése szerint a tervezett változtatások önmagukban nem biztosítják a svájci államadósság 2060-ig fenntartható pályán tartását. A nemzetközi szervezet ezért ennél jelentősebb reformokat tartana szükségesnek.
Az egyik javaslat az irányadó nyugdíjkorhatár emelése. Ez Svájcban jelenleg 65 év, ami az OECD megállapítása szerint alacsonyabb a legtöbb tagállamban érvényes átlagos szintnél. A szervezet azt is javasolja, hogy a nyugdíjkorhatárt kössék a várható élettartam növekedéséhez. Az OECD szerint ez hatékony eszköz lehetne a hosszú távú költségvetési egyensúly megőrzésére.
A 13. havi nyugdíj már 2026-ban növeli a kiadásokat
A svájci költségvetés helyzetét tovább nehezíti, hogy a választópolgárok népszavazáson támogatták a 13. havi nyugdíj bevezetését. A forrás szerint ez 2026-ban a GDP 0,5 százalékával emeli meg a kiadásokat.
A Szövetségi Társadalombiztosítási Hivatal modellszámításai alapján a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer emiatt már 2026-ban deficitessé válhat. A hiány a következő években tovább növekedhet.
ÁFA-emeléssel kezelnék a többletkiadást
A svájci kormány az általános áfakulcs 0,4 százalékpontos emelésével finanszírozná a 13. havi nyugdíj miatt jelentkező többletkiadásokat. Az OECD szerint azonban ez az intézkedés önmagában nem elég a rendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához.
A szervezet álláspontja szerint ezért a bevételi oldali korrekció mellett a nyugdíjrendszer paramétereit is át kellene alakítani. A forrás alapján az OECD különösen a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam összekapcsolását tartja fontosnak, miközben a svájci reformtervezet ennél szűkebb változtatásokat tartalmaz.
Miért jelent külön kihívást a 13. havi nyugdíj?
A forrásban szereplő adatok alapján a svájci nyugdíjrendszerre egyszerre nehezedik a többletkiadás és a hosszú távú finanszírozhatóság kérdése. A 13. havi nyugdíj 2026-ban a GDP 0,5 százalékával növelné a kiadásokat, miközben a hivatal modellszámításai már ugyanebben az évben hiányt jeleznek a felosztó-kirovó rendszerben.
Az áfakulcs 0,4 százalékpontos emelése a kormány terve szerint forrást teremtene a többletre, de az OECD megítélése szerint ez nem oldja meg önmagában a rendszer fenntarthatósági problémáját. A szervezet ezért nem pusztán új bevételt, hanem a nyugdíjba vonulás szabályainak erőteljesebb átalakítását is szükségesnek tartja. A forrásból ugyanakkor nem derül ki, hogy a svájci kormány elfogadja-e ezeket a további javaslatokat.
