Vagyonosodási vizsgálat indulhat politikusoknál – Magyar Péter bejelentése szerint a kormány döntött a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról, a szükséges törvényjavaslatot pedig haladéktalanul az Országgyűlés elé terjesztik. A tervezett rendszer a jelenlegi és a közelmúltban távozott közjogi tisztségviselők vagyonát, életvitelét és bevallott jövedelmét vetné össze. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be.
Vagyonosodási vizsgálat indulhat politikusoknál: a legfontosabb részletek
A politikus szerint a szabályozás a Tisza kampányban tett vállalásai közé tartozott. Konkrét neveket nem említett, ugyanakkor azt mondta, hogy az első vizsgálati kör elsősorban fideszes politikusokat érinthet, mivel a rendelkezés azokra is kiterjedne, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk.
Kiket ellenőriznének?
A bejelentés alapján a vizsgálatok az országgyűlési képviselőkre, miniszterelnökökre, miniszterekre, államtitkárokra, kormánybiztosokra és miniszterelnöki biztosokra vonatkoznának. A jelenlegi tisztségviselőknél az első megbízatás kezdetétől számított két év elteltével indulna ellenőrzés.
Ha egy politikus távozik a posztjáról, a vizsgálat a tervek szerint automatikusan, 30 napon belül megkezdődne. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a hivatalban lévő, hanem a közelmúltban leköszönt tisztségviselők vagyoni helyzete is bekerülhetne az ellenőrzési rendszerbe.
Ingatlanokat, bankszámlákat és céges érdekeltségeket is vizsgálnának
Magyar Péter szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azt ellenőrizné, hogy a politikusok vagyona és életvitele összhangban van-e az adózott jövedelmükkel, illetve a vagyonnyilatkozatukban szereplő adatokkal. A vizsgálat az ingatlanokra, bankszámlákra, céges érdekeltségekre, biztosításokra és befektetésekre is kiterjedne.
A bejelentés szerint a hatóságok a korábban elrejteni próbált vagyonelemeket is keresnék, majd az adatokat összevetnék a vagyonnyilatkozatokkal és kockázatelemzést készítenének. A vagyongyarapodást akár húsz évre visszamenőleg is megvizsgálhatnák. Az ellenőrzés a hozzátartozók vagyonára, valamint a cégekre vagy más személyekre átruházott vagyonelemekre is kiterjedhetne.
Mi történhet szabálytalanság esetén?
Ha az ellenőrzés nem tár fel problémát, az eljárást lezárják. Eltérés esetén tételes adóellenőrzés következhet, bűncselekmény gyanúja esetén pedig értesítenék a NAV nyomozóhatóságát, továbbá jelzést küldenének a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, az ügyészségnek vagy a rendőrségnek.
A tervezett rendszer része lenne a rendszeres nyilvánosság is: a NAV havonta közölné, hány vizsgálatot végzett, hány ügyben merült fel bűncselekmény gyanúja, és hány tételes adóellenőrzés indult. Ha egy volt politikusnál legalább ötmillió forint adóhiányt állapítanak meg, a nevét, tisztségét és a pontos összeget is közzétennék.
Magyar Péter azt mondta, a kezdeményezés célja nem a bosszú.
Mit jelentene a bejelentés a gyakorlatban?
A forrás alapján egyelőre a szabályozás bejelentése és a törvényjavaslat parlament elé terjesztésének terve ismert; a közölt információk nem számolnak be már lezárult vizsgálatokról vagy elfogadott jogszabályról. A rendszer ugyanakkor részletesen meghatározná, kik kerülhetnek ellenőrzés alá: nemcsak a hivatalban lévő vezetők, hanem az elmúlt öt évben távozott érintettek is.
A tervezett eljárás több szintből állna. Először a vagyon, az életvitel, az adózott jövedelem és a vagyonnyilatkozat adatait vetnék össze, majd eltérés esetén tételes adóellenőrzés indulhatna. A legalább ötmillió forintos adóhiány nyilvánosságra hozatala külön következményként jelenik meg, míg bűncselekmény gyanújánál más hatóságokat is értesítenének.
