Paksi földvásárlások Hadházy Ákos – Újabb szereplő neve merült fel a Paksi Ipari Park Kft. földvásárlásai körül kialakult ügyben. Hadházy Ákos bejelentette, hogy kiegészíti a korábban tett feljelentését, mert állítása szerint olyan információk jutottak el hozzá, amelyek alapján Sárosi József, a Tisza Párt országgyűlési képviselője is kapcsolatba hozható a vitatott ügyletekkel. Az esetről a Blikk számolt be.
Paksi földvásárlások Hadházy Ákos: a legfontosabb részletek
Hadházy szerint az állami cég a Paks környéki mezőgazdasági területeket a piaci ár többszöröséért vásárolta meg. Sárosi József visszautasítja a vádakat, és azt állítja, hogy törvényesen járt el, sőt több tulajdonost arra figyelmeztetett, hogy ne adják el áron alul a földjeiket.
Hadházy szerint jelentősen meghaladhatták a vételárak a piaci szintet
Hadházy Ákos állítása szerint a PIP Kft. a környéken megszokott, hektáronkénti 1–1,5 millió forintos átlagár helyett esetenként 100–150 millió forintot is fizethetett a mezőgazdasági területekért. Példaként egy 20 hektáros legelőt említett, amelyért információi szerint mintegy 3 milliárd forintot adtak.
A volt országgyűlési képviselő úgy véli, hogy a különbség nagysága miatt az ügyben a hatóságoknak a szerződéseket, a pénzmozgásokat és az érintett tulajdonosok vallomásait is vizsgálniuk kell. Azt mondta, a feljelentés kiegészítéséhez új információkat használ fel.
Dokumentumban szerepel Sárosi neve
Hadházy szerint Sárosi József 2019 és 2020 között a paksi városüzemeltetési vállalat vezérigazgatója volt, és ebben az időszakban földtulajdonosokat kereshetett meg az üzleti lehetőségre hivatkozva. Az állítás szerint a PIP Kft. akkor még nem köthetett közvetlenül végleges szerződéseket, ezért előszerződések megkötését javasolhatták. Hadházy azt is állítja, hogy a területek művelési ág alóli kivonásában és átminősítésében is segítséget ajánlottak, a közreműködésért pedig sikerdíjat rögzíthettek magánszerződésekben.
A PIP hivatalos adásvételi irataiban Sárosi neve nem szerepel. Hadházy azonban közzétett egy birtokbaadási jegyzőkönyvet egy 5,5 hektáros, 557 millió forintért megvásárolt földről. A dokumentumban Sárosi József az eladó kapcsolattartójaként és közvetítőjeként jelenik meg – állítja Hadházy.
A politikus szerint Sárosi nem járhatott el teljesen önállóan, mert a földvásárlási tervekről valakinek előzetes információkat kellett biztosítania. Hadházy úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciók és a tulajdonosok meghallgatása tisztázhatja, történt-e jogsértés.
Sárosi József tagadja, hogy hasznot húzott volna az ügyből
Sárosi József közösségi oldalán határozottan visszautasította a vele szemben megfogalmazott vádakat. Azt írta, hogy Hadházyval két évtizede ismerik egymást, és amikor a földvásárlások témája előkerült, telefonon felajánlotta neki, hogy minden kérdésére válaszol. Egy podcastbeszélgetés lehetőségét is felvetette, és azt kérte, hogy Hadházy hozza nyilvánosságra a beszélgetésük felvételét.
Sárosi beszámolója szerint egy munkatársa 80 év feletti nagyapját egy helyi ügyvéd kereste meg 100 millió forintos vételi ajánlattal. Az eset a családot felzaklatta, ezért Sárosi – saját állítása szerint a környékbeli ingatlanárak ismeretében – arra figyelmeztette a tulajdonosokat, hogy ingatlanspekulánsok próbálhatnak nyerészkedni rajtuk.
A képviselő szerint kifejezetten lebeszélte őket arról, hogy áron alul adják el a földjeiket. Hangsúlyozta: minden lépése megfelelt a jogszabályoknak. A forrásban szereplő állítások alapján az ügyben Sárosi érintettsége egyelőre vitatott, a hatósági vizsgálat eredményéről pedig nem szerepel információ.
Mi biztos az ügyben, és mi maradt állítás?
A forrás alapján két, egymással ellentétes értelmezés ismert. Hadházy Ákos egy birtokbaadási jegyzőkönyvre hivatkozva Sárosi Józsefet egy földügylet kapcsolattartójaként és közvetítőjeként azonosítja, miközben a PIP hivatalos adásvételi dokumentumaiban a képviselő neve nem szerepel. Hadházy további szerződésekről és sikerdíjról is beszél, de ezek részletei a rendelkezésre álló anyagban nem ismertek.
Sárosi ezzel szemben azt állítja, hogy nem közvetítőként szerzett hasznot, hanem a tulajdonosokat próbálta megóvni az áron aluli értékesítéstől. A két álláspont közötti különbséget a forrás szerint elsősorban a dokumentumok, a pénzmozgások és az érintett tulajdonosok vallomásai tisztázhatják. Jelenleg tehát nem jogerősen megállapított tényről, hanem egymással vitatkozó politikai állításokról van szó.
