Önálló gyógyszerhatóság alakul finanszírozásban – November 1-jétől ismét önálló gyógyszerhatóság működik Magyarországon: megkezdi munkáját az Országos Gyógyszerészeti Intézet. A tervek szerint az új szervezet pluszforrást és nagyobb létszámot kap, miközben gyorsítanák az engedélyezési eljárásokat, növelnék a klinikai vizsgálatok számát és javítanák a gyógyszerekhez való hozzáférést.
Önálló gyógyszerhatóság alakul finanszírozásban: a legfontosabb részletek
A gyógyszerhatóság átalakítása mellett a gyógyszerfinanszírozás rendszere is alapvető változás előtt állhat. A Népszava beszámolója szerint két éven belül olyan modellt alakítanának ki, amelyben a betegek szempontjai és az egészségügyi ellátások tényleges eredménye nagyobb súlyt kapna a támogatási döntéseknél.
A finanszírozásban nemcsak az ellátást, hanem az eredményt is mérnék
Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének konferenciáján arról beszélt, hogy a NEAK működését is új alapokra helyeznék. A szervezet a jelenlegi, alapvetően kifizetőhelyi szerep helyett értékalapú és betegközpontú szolgáltatásvásárlóként működne.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a finanszírozás során nem kizárólag azt vennék figyelembe, milyen ellátást végeztek el, hanem azt is, milyen eredményt hozott az adott kezelés. Az új modelleket elsőként pilotprogramokban tesztelnék. A változtatások a gyógyszerek és más egészségügyi technológiák finanszírozásánál indulnának, később pedig az alapellátásra és a kórházi finanszírozásra is kiterjeszthetnék azokat.
A támogatási döntéseknél a tervek szerint nyilvánossá válhatna, hogy egy gyógyszer milyen egészségnyereséget ígér, hány beteget érint, milyen alternatív kezelések állnak rendelkezésre, illetve milyen erős tudományos bizonyítékok támasztják alá az alkalmazását. A forrás szerint már készül az ehhez szükséges kormányrendelet-módosítás.
Az iparpolitikai szempontok mellett a betegek előnyeit is igazolni kellene
Kaló Zoltán szerint a generikus és biohasonló gyógyszerekkel kapcsolatos politikát is újra kell gondolni. A jövőbeni finanszírozási döntésekben iparpolitikai és innovációs szempontok is megjelenhetnének, de ezek önmagukban nem lennének elegendők: igazolni kellene azt is, hogy az adott változtatás milyen előnnyel jár a betegek számára.
A NEAK főigazgatója úgy fogalmazott, hogy ha két éven belül nem valósul meg a gyógyszerfinanszírozási rendszer teljes átalakítása, azt személyes kudarcként értékelné. A forrás alapján ez egyelőre tervként és vállalásként jelenik meg, a bevezetés részletes menetrendjét és az egyes finanszírozási modellek pontos szabályait nem ismertették.
A finanszírozás jövőjét az egészségügybe ígért többletforrás is befolyásolhatja. Kaló szerint 2027-től számolnak a kormány által korábban vállalt, évi 500 milliárd forintos pluszforrással. Ha ez az összeg minden évben beépülne a finanszírozásba, számítása szerint a négyéves ciklus alatt összesen mintegy 5000 milliárd forint többlet állhatna rendelkezésre.
Visszaállítják a gyógyszerhatóság önállóságát
Ilku Lívia közigazgatási államtitkár bejelentése szerint november 1-jén kezdi meg működését az önálló Országos Gyógyszerészeti Intézet. Az új hatóság feladatai között szerepelhet az engedélyezési folyamatok gyorsítása, a klinikai vizsgálatok számának növelése, a gyógyszerek hozzáférhetőségének javítása és az adminisztrációs terhek mérséklése.
A tervek között több korábbi gyógyszerügyi szabályozás felülvizsgálata is szerepel. Ezek között lehet a recept nélkül kapható készítményekhez való hozzáférés szabályainak áttekintése.
Az önálló hatóság létrehozása egy 2023-as átszervezést fordít vissza. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet akkor veszítette el önállóságát, amikor beolvadt a Nemzeti Népegészségügyi Központba. Az új intézmény létrehozásával ismét külön szervezet foglalkozna a gyógyszerhatósági feladatokkal.
Mit jelenthet a betegközpontú finanszírozás?
A forrásban ismertetett elképzelés lényege, hogy a támogatásról ne kizárólag az alapján döntsenek, milyen gyógyszert vagy ellátást alkalmaztak, hanem az elérhető egészségügyi eredményeket is értékeljék. Ehhez a döntések előtt több, a betegek számára is fontos szempontot tennének láthatóvá: az ígért egészségnyereséget, az érintettek számát, az alternatív kezeléseket és a tudományos bizonyítékok erősségét.
A változás egyelőre nem kész, működő rendszerként, hanem pilotprogramokkal kipróbálandó tervként jelenik meg. A gyógyszer- és technológiafinanszírozás után az alapellátás, majd a kórházi finanszírozás is érintett lehet. A forrás szerint a részletszabályokhoz kormányrendelet-módosítás készül, de annak pontos tartalma még nem ismert.
