OMSZ felülvizsgálja betegfelismerés kockázatait – Elnézést kért az Országos Mentőszolgálat attól a családtól, amelynek hozzátartozójáról egy olyan Facebook-bejegyzés jelent meg, amely még a férfi felépülésében bízott, miközben ő később elhunyt. Az OMSZ szerint a poszt nem tartalmazott személyes adatot, az eset egyedi részletei alapján azonban az érintett felismerhetővé válhatott.
OMSZ felülvizsgálja betegfelismerés kockázatait: a legfontosabb részletek
A szolgálat a Telex megkeresésére azt írta: őszinte részvétüket fejezik ki az elhunyt hozzátartozóinak, és sajnálják, hogy a bejegyzés ebben a formában további fájdalmat okozhatott. A posztot azután módosították, hogy kiderült, a férfi szeptember 6-án meghalt. A változtatásban már a család felé fejezték ki részvétüket.
Az újraélesztés után még a felépülésben bíztak
Az eredeti bejegyzés egy Pest megyei esetről számolt be. Egy nő különös hangra figyelt fel otthonuk hálószobájában, ahol körülbelül 40 év körüli férje pihent. Amikor nem tudta felébreszteni, a mentők segítségét kérte, miközben a mentésirányító újraélesztésre instruálta.
A mentők a férfit kórházba vitték, és a szállítás közben folyamatosan próbálták újraéleszteni. A bejegyzés szerint a beteget megtartott keringéssel adták át a kórházban, ahol további életmentő beavatkozások vártak rá. A poszt végén az OMSZ a férfi mielőbbi felépülésében bízott, és gratulált a mentésben részt vevő bajtársaknak.
A férfi felesége még aznap hozzászólásban jelezte, hogy férje elhunyt, és az újraélesztési kísérletek nem jártak sikerrel. Az OMSZ a kommentre részvétét fejezte ki a családnak, és azt írta, osztozik a fájdalmukban. Több hozzászóló azt jelezte a mentőszolgálatnak, hogy változtatni kellene a hasonló bejegyzések gyakorlatán.
Nemcsak a személyes adatok miatt válhat valaki felismerhetővé
Balassa Gergő megbízott OMSZ-igazgató szerint önmagában a konkrét mentési történetek bemutatása nem jelent problémát. A nehézséget az okozhatja, ha egy érzékeny ügy közzététele előtt nem mérik fel kellő alapossággal, hogy az érintett felismerhetővé válhat-e, illetve milyen hatással lehet a közlés a betegre vagy hozzátartozóira.
Az igazgató szerint a mostani esetben nem szerepelt név vagy más személyes adat a bejegyzésben, a történet egyedi részletei mégis elegendőek lehettek ahhoz, hogy a közvetlen környezet felismerje a férfit. Az OMSZ közlése alapján korábban is előfordult már hasonló probléma: egy érintett jelezte, hogy felismerhetővé vált egy posztban, amelyet később töröltek.
Három területen változtatnának a közlési gyakorlaton
Az OMSZ vezetése azt közölte, hogy tanulságokat vonnak le az esetből, és ezeket beépítik a szerkesztési, valamint a jóváhagyási folyamatba. A közlési rendszert három szempont szerint vizsgálják felül: alaposabban ellenőrzik a felismerhetőségi kockázatokat, szigorúbb rendet alakítanak ki az érzékeny esetek szerkesztésére és jóváhagyására, továbbá pontosítják, milyen történeteket, milyen részletességgel és milyen hangnemben mutatnak be.
Balassa Gergő azt is jelezte, hogy a beteg kórházi átadása után a mentőszolgálat nem kap automatikus tájékoztatást az állapotáról. Így a felépülésben való bizakodás az adott bejegyzésben a reményt fejezte ki, nem pedig a beteg későbbi állapotára vonatkozó információt.
Az igazgató szerint az OMSZ közösségi kommunikációjának célja a mentősök munkájának és a bajtársi hivatás értékeinek bemutatása, valamint az elsősegélynyújtással, a mentésirányítással és a megfelelő segítségkéréssel kapcsolatos tájékoztatás. A szolgálat edukációs videósorozatot is indított a Gyermekrohamkocsi és a Szív City csapatával, és további olyan tartalmakat tervez, amelyekből például az derülhet ki, mikor indokolt mentőt hívni.
Az OMSZ vezetése ugyanakkor egyértelmű határt húzott a közösségi elérés és a betegek védelme között: egyetlen bejegyzés kedveléseinek vagy elérésének száma sem lehet fontosabb a betegek méltóságánál, illetve a mentősök szakmai munkájába és a szolgálatba vetett bizalomnál.
Miért nem elég a név és a cím elhagyása?
A mostani ügy egyik fontos tanulsága, hogy egy beteg azonosíthatósága nem kizárólag név, lakcím vagy más közvetlen személyes adat közzétételével merülhet fel. Egy ritkább esemény, a pontosabb körülmények és az érintettek kapcsolatára utaló részletek együtt a közvetlen környezet számára felismerhetővé tehetik a történetet.
Az OMSZ válasza alapján az eset azért is különösen érzékeny, mert a mentőszolgálat a kórházi átadás után nem kap automatikus visszajelzést a beteg állapotáról. A bejegyzésben szereplő, felépülésbe vetett bizalom tehát nem a későbbi egészségi állapot ismeretén alapult. A szolgálat most azt vizsgálja, hogyan lehet a mentési esetek bemutatását úgy folytatni, hogy az edukációs cél megmaradjon, miközben a betegek és hozzátartozóik felismerhetőségi, illetve kegyeleti szempontjai nagyobb védelmet kapnak.
