Az euróövezeti bankok a 2010-es évek adósságválsága óta megduplázták nettó állampapír-állományukat, miközben az emelkedő hozamok miatt a kötvények piaci értéke csökkenhet. A Portfolio a Reutersnek az Európai Bankhatóság adataira épülő elemzésére hivatkozva azt írta: az elmúlt hat hétben mintegy 10 százalékkal estek az európai bankrészvények, a francia nagybankok árfolyama pedig 17 százalékkal gyengült.
A bankok tőkepufferei közben az állampapír-állománynál is nagyobb mértékben bővültek. Emiatt az államkötvény-kitettség és az esetleges veszteségek fedezésére rendelkezésre álló tőke aránya a 2013-as 2,7-ről 2,5 alá mérséklődött. Az alacsonyabb mutató azt jelzi, hogy a pénzintézetek tőkehelyzete nagyobb védelmet nyújt az állampapírok árfolyamának esésével szemben.
Franciaországban egyszerre nő a hozam- és finanszírozási nyomás
A piaci aggodalmak középpontjában Franciaország áll. Az euróövezet második legnagyobb gazdaságában az adósságszolgálat költségei 25 éves csúcsra emelkedtek, miközben magas a költségvetési hiány és erősödnek a társadalmi feszültségek. A 2027-es elnökválasztás közvélemény-kutatásaiban a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali jelöltek állnak az élen – a cikk ezt a bizonytalanabb politikai környezet egyik tényezőjeként említi.
Az Axiom Alternative Investments és a WisdomTree számításai szerint a nagy francia bankok hazai államadósság-kitettsége elsődleges, legmagasabb minőségű tőkéjük 15–30 százalékát teszi ki. Ez jóval alacsonyabb a 2011–2012-es olasz adósságválság idején az olasz bankokra jellemző, 100 százalékot meghaladó aránynál, de a kötvényhozamok tartós emelkedése így is közvetlenül érinti a pénzintézeteket.
A magasabb állampapírhozamok ugyanis a bankok saját forrásbevonását is drágítják. A francia bankok az Európai Unió legnagyobb nagybani kötvénykibocsátói közé tartoznak, ezért minden refinanszírozásnál magasabb költséggel szembesülhetnek, ha a hozamkörnyezet tartósan kedvezőtlen marad. Egy névtelenséget kérő korábbi bankfelügyelő szerint a finanszírozási nyomásra utal az is, hogy a bankok egyre erősebben versenyeznek a betétekért.
A könyvelési szabályok mérséklik, de nem szüntetik meg a kockázatot
A bankok számára fontos védelmet jelent, hogy államkötvény-portfóliójuk mintegy 60 százalékát bekerülési értéken tartják nyilván. Ez a korábbi szint háromszorosa. A lejáratig tartott eszközként besorolt kötvényeknél az árfolyamesésből fakadó veszteséget addig nem kell elszámolni, amíg az intézmény nem kényszerül az értékpapírok eladására.
Simon Ainsworth, a Moody’s elemzője úgy vélte, a kockázat azért is mérséklődött, mert a bankok kevésbé támaszkodnak rövid távú finanszírozásra, mint korábban. Maria Rivas, a Morningstar DBRS elemzője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a befektetők számára nem közömbös a jelentős, nem realizált veszteség felhalmozódása. Ha ez tartósan fennmarad, ronthatja a bankok kockázati megítélését.
Az Európai Unió a korábbi adósságválság után átalakította a bankfelügyeleti rendszert, az Európai Központi Bank pedig új beavatkozási eszközöket kapott. A bankok a forrás szerint a rekordnyereségek egy részével védelmi vonalaikat is megerősítették, az államadósságokkal kapcsolatos piaci félelmek azonban az európai bankrészvények teljesítményében már így is megjelentek.
