A tervezett vagyonadó részletei még nem véglegesek, de az érintett vállalkozások és vagyonos ügyfelek már most keresik a kötelezettség mérséklésének lehetőségeit. Kállay András, az Apelso Trust bizalmi vagyonkezelő partnere szerint a 2027-től fizetendő adó a magyar tulajdonú nagyobb cégeket is jelentősen érintheti.
A 24.hu beszámolója szerint Kállay mintegy 60 ezer milliárd forintra becsüli annak a körnek az összesített vagyonát, amelyre a tervek alapján kiterjedhet a vagyonadó. Az általa ismert ügyfélkörben – amelyben magyar tulajdonú nagyobb középvállalkozások is vannak – az adó bevezetésének lehetősége nem számított váratlan fejleménynek, mivel erre már évek óta igyekeztek felkészíteni az érintetteket.
Az ütemezés és a limitek okozzák a legtöbb kérdést
A szakértő szerint nem maga az adóztatás lehetősége, hanem elsősorban az alkalmazás részletei bizonytalanok. A tervezet ütemezése és a meghatározott limitek miatt sok vállalkozás még nem tudja pontosan felmérni, milyen kötelezettséggel kellene számolnia.
Kállay nem számít arra, hogy a cégértékelésekhez és az adózás technikai részleteihez kapcsolódó viták miatt tömegesen indulnának jogi eljárások. Ugyanakkor a tervezetben olyan elemeket is lát, amelyek szerinte alkotmányossági kérdéseket vethetnek fel. Példaként azt említette, hogy az adóalap vizsgálata a törvény hatálybalépése előtti időszakra is kiterjedhetne.
A vagyonkezelési szakma a kifogásait és módosító javaslatait el kívánja juttatni a kormányhoz. Ez annak ellenére történne, hogy a forrásban idézett állítás szerint Magyar Péter miniszterelnök a közelmúltban, az Országházban a lobbizás szükségtelenségéről beszélt. A cikk nem ismertet részletes kormányzati választ a szakmai felvetésekre.
Az adatközléstől tartanak a leendő adózók
Az érintettek egyik fő aggálya nem feltétlenül a befizetendő összeg, hanem az adóhatóságnak benyújtandó részletes vagyonkimutatás. A tervek alapján az egyes vagyontárgyakról tételes listát kellene készíteni és átadni, ami a vállalkozások és tulajdonosaik szerint későbbi vagyongyarapodási vizsgálatok alapjául is szolgálhatna.
A fizetési kötelezettség előteremtése közben több vállalkozásnak gyakorlati nehézséget is okozhat, különösen akkor, ha a vagyon jelentős része nem könnyen mozgósítható eszközökben van. Kállay szerint kérdéses, hogy az ilyen ügyek ellenőrzésére mekkora kapacitással rendelkezik majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
A felkészülés így a vállalkozásoknál önmagában is jelentős időt és energiát köthet le. Ez különösen azoknál a cégeknél lehet megterhelő, ahol a tulajdonos egyben a napi működést irányító menedzser is.
