Nagy fölénnyel nyert Kulbergs – Az előzetes eredmények szerint a vártnál jóval nagyobb fölénnyel nyerte a lett parlamenti választást Andris Kulbergs miniszterelnök centrista, határozottan Ukrajna-barát Egyesült Listája. A párt a szavazatok 35,3 százalékát szerezte meg, miközben a második helyen végző populista Lettország az Első 13,07 százalékot kapott.
Nagy fölénnyel nyert Kulbergs: a legfontosabb részletek
A lett választási bizottság még nem hitelesítette a végleges eredményt, ezért a mandátumok pontos eloszlása elvileg változhat. Az azonban már az eddigi adatok alapján is látszik, hogy Kulbergs lényegesen erősebb pozícióból kezdheti meg a kormányalakításról szóló tárgyalásokat, mint amire a kampány utolsó szakaszában számítani lehetett.
A biztonságpolitika meghatározta a kampányt
Kulbergs csak május óta áll a lett kormány élén, miután az előző koalíció összeomlott. Rövid hivatali ideje alatt a biztonságpolitika vált a kabinet egyik legfontosabb témájává. A miniszterelnök a drónok elleni védelem, a légvédelem és a keleti határ megerősítésének felgyorsítását ígérte, emellett szorosabb NATO-együttműködést szorgalmazott.
A kampány egyik vállalása az volt, hogy Lettország a bruttó hazai termék öt százalékát fordítja védelemre. Az ország közvetlenül határos Oroszországgal és Belarusszal, a fenyegetettségérzetet pedig az elmúlt időszak drónincidensei, a kibertámadásoktól való félelmek és a dezinformációs műveletekre vonatkozó figyelmeztetések is erősítették.
A választás idején a NATO fokozott figyelmet fordított a lett légtérre. A voksolás egyik központi kérdése így az is volt, hogy a társadalom mekkora árat hajlandó vállalni a védelem megerősítéséért. A választási eredmény alapján a kormány Oroszországgal kapcsolatos biztonságpolitikai érvelése széles támogatást kapott.
Önálló többség nélkül kezdődhetnek a koalíciós egyeztetések
Az Egyesült Lista a nagyarányú győzelem ellenére sem szerzett önálló többséget a százfős Saeimában. Kulbergsnek ezért koalíciós partnert kell találnia. A lett pártrendszer hagyományosan töredezett, így a kormányalakítás rendszerint több politikai erő közötti megállapodást igényel.
A miniszterelnök már a kampány során kizárta az együttműködést a Lettország az Első formációval. A pártot Ainārs Šlesers vezeti, kampánya pedig az amerikai MAGA mozgalom stílusát idézte. A formáció kritikusabban viszonyult Ukrajna támogatásához, mint Kulbergs pártja, ezért a két politikai erő közötti koalíció a jelenlegi álláspontok alapján nem jöhet szóba.
A következő koalíciós partner kiválasztása csak a végleges eredmények és a mandátumelosztás ismeretében válik egyértelművé. Kulbergs ugyanakkor a vártnál nagyobb támogatottsággal ülhet tárgyalóasztalhoz, ami erősítheti a pozícióját a kisebb pártokkal folytatott egyeztetéseken.
A megélhetési terhek sem tűntek el a választásról
A Lettország az Első mintegy 13 százalékos eredménye azt jelzi, hogy a magas megélhetési költségek és a katonai kiadások társadalmi terhei jelentős elégedetlenséget okoznak. Az ellenzéki formáció szerint a kormány túl sok forrást fordít védelmi és külpolitikai célokra, miközben kevesebb jut az egészségügyre, az oktatásra és a szociális ellátásra.
A választók többsége azonban az előzetes eredmények alapján nem büntette meg az Egyesült Listát a magas védelmi célok és Kijev támogatása miatt. Lettország az orosz invázió kezdete óta népességéhez és gazdasági erejéhez képest Ukrajna egyik legaktívabb támogatója: fegyvereket, kiképzést és pénzügyi segítséget biztosított, az Európai Unióban pedig következetesen támogatta a Moszkvával szembeni szigorú szankciókat.
Az orosz anyanyelvű kisebbség helyzete is téma volt
A választási kampány érzékeny kérdései közé tartozott az ország jelentős oroszul beszélő közösségének helyzete. Régóta vita zajlik az oktatás nyelvéről, az állampolgárságról és a szovjet múlt megítéléséről. A 2022-es invázió után Riga több szovjet emlékművet eltávolított, korlátozta az orosz állami média elérését, és tovább erősítette a lett nyelv használatát.
Moszkva ezeket az intézkedéseket kisebbségellenes politikaként értékeli, a lett vezetés viszont biztonsági kérdésként tekint az orosz befolyásra. A hatóságok a választás előtt dezinformációs és kiberműveletekre is készültek, de nem számoltak be olyan nagyszabású beavatkozásról, amely veszélyeztette volna a voksolás lebonyolítását.
A következő kormánynak egyszerre kell fenntartania a magas katonai kiadásokat és választ adnia a megélhetési nehézségekre. Utóbbi kérdésre az ellenzék a következő parlamenti ciklusban is építhet, miközben Kulbergs győzelme azt jelzi: a lett választók többsége egyelőre nem fordult el az Oroszországot közvetlen fenyegetésként kezelő és Ukrajna támogatását saját biztonsága részének tekintő irányvonaltól.
Mit jelez a lett választás külpolitikai szempontból?
A részleges eredmények alapján Lettországban a biztonságpolitikai megközelítés felülírta azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a magas védelmi kiadások és Ukrajna támogatása túl nagy terhet jelent az országnak. Ez nem azt jelenti, hogy a megélhetési problémák eltűntek volna: a második helyezett populista formáció eredménye éppen az ezekből fakadó elégedetlenségre utal.
Kulbergs győzelme európai szinten azért lehet fontos jelzés, mert Lettország továbbra is ahhoz a balti és lengyel keményvonalas táborhoz tartozhat, amely az Ukrajna melletti határozott kiállást és a Moszkvával szembeni szigorú fellépést támogatja. A belpolitikai irány azonban még nem teljesen rendezett: az Egyesült Lista nem rendelkezik önálló többséggel, a stabil kormányhoz ezért koalíciós megállapodásra van szükség.
A forrás alapján az még nem derül ki, hogy melyik kisebb párt csatlakozhat a kormányhoz. Ezt a végleges eredmények és a mandátumok pontos elosztása után lehet megítélni.
