Nádas Pétertől búcsúztak Zeneakadémián – A budapesti Zeneakadémián búcsúztak Nádas Pétertől, az augusztus végén elhunyt írótól. Az est középpontjában életművének részletei és azok a zeneszerzők álltak, akiknek művei fontosak voltak számára. A szervezők nem hagyományos, lezárt emlékező műsort állítottak össze: az irodalom és a zene a halálról, az emlékezetről, az idő múlásáról, a testről és a hitről folytatott párbeszédként jelent meg.
Nádas Pétertől búcsúztak Zeneakadémián: a legfontosabb részletek
A megemlékezésen Nádas Péter írásai mellett Kurtág György, Johann Sebastian Bach és Joseph Haydn művei is felcsendültek. A búcsú hangvétele egyszerre volt nyers, személyes és transzcendens, miközben az est nem kerülte el a humor, a kíváncsiság és a halál pontos, kíméletlen ábrázolását sem.
Irodalom és zene párbeszéde
Az elhangzott részletek Nádas több korszakát és művét idézték meg. Részletek hangzottak el az Emlékiratok könyvéből, a Saját halálból és a Rémtörténetekből. A művek egymás mellé rendelése az emlékezet, a rítus és a múló idő kérdéseit állította a középpontba.
A zenei programban Kurtág György Jelek, játékok és üzenetek című sorozatának egyes darabjai, Johann Sebastian Bach A zenei áldozat című műve, valamint Joseph Haydn 46. szimfóniája szerepelt. A búcsúest így nem pusztán felolvasásból vagy koncertből állt, hanem a két művészeti ág egymást értelmező jelenlétéből.
Dejcsics Konrád emlékező beszéde
Dejcsics Konrád OSB beszédében egy terebélyes, élő vizek mellé ültetett fához hasonlította Nádas Pétert. A „tanúfa” képe azt fejezte ki, hogy az író munkássága köré különböző módokon kapcsolódtak az őt olvasók, pályatársak és kritikusok.
Az emlékező szerint Nádashoz egyszerre közeledtek tisztelettel, dolgoztak vele, bírálták és dicsérték, miközben az író a túlzó dicséreteket nem szerette. A beszéd a gombosszegi ház udvarán álló, 140 éves vadkörtét is felidézte, amely ugyancsak a „tanúfa” képéhez kapcsolódott.
Színészek és zenészek közreműködésével
Nádas Péter szövegeit Fullajtár Andrea, Hegedűs D. Géza és Ötvös András tolmácsolta. A zenei kíséretet a Trio Passacaglia adta, amelyben Rajk Judit, Kéringer László és Zétényi Tamás működött közre.
A Budapest Sound Collective zenészeit Dubóczky Gergely vezényelte. Az előadók közös szereplése olyan estét hozott létre, amelyben az író műveinek részletei és a hozzá közel álló zenei alkotások együtt idézték meg Nádas Péter gondolkodását és művészi világát.
Mit állítottak a búcsú középpontjába?
A Zeneakadémián rendezett est nem egy teljes életművet akart időrendben bemutatni, hanem néhány visszatérő témán keresztül teremtett kapcsolatot Nádas Péter prózája és a megszólaltatott zene között. Az emlékezet, a rítus, a test, a hit és az elmúló idő olyan kérdéskörökként jelentek meg, amelyekhez az irodalmi szövegek és a zenei művek eltérő módon közelítettek.
A forrás alapján a búcsú egyik hangsúlyos sajátossága éppen az volt, hogy nem kínált egyszerű, lezárt értelmezést. A művek és az elhangzó gondolatok között nyugtalan, kíváncsi párbeszéd alakult ki, amelyben a személyes tapasztalat, a humor és a halálról szóló pontos leírás egyaránt helyet kapott. A megemlékezés így Nádas Péter hatását nemcsak felidézte, hanem az életművének kérdéseivel dolgozva próbálta megérteni.
