Molinóval tiltakozott Fidesz Európai – A magyarországi jogállamiság helyzete végül nem került napirendre az Európai Parlament eheti plenáris ülésén, noha a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, valamint a Patrióták Európáért frakció kezdeményezte a témát. A magyar ellenzéki EP-képviselők ezért más formában adtak hangot annak, amit a magyar demokrácia és jogállamiság állapotáról gondolnak. Az esetről a Index számolt be.
Molinóval tiltakozott Fidesz Európai: a legfontosabb részletek
Gál Kinga, a Fidesz alelnöke egy, a jövő heti uniós csúcsról szóló vitában beszélt a magyar helyzetről, miközben a képviselőcsoport később a parlamenti patkó bejáratánál egy molinóval és transzparensekkel tartott politikai akciót. A felirat azt kérdezte: „Mi történik Magyarországon? Mi a helyzet a demokráciával?”
Gál Kinga az uniós intézményeket is bírálta
A vitát az október 15–16-i uniós csúcs témáihoz kapcsolódóan rendezték, és azon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett. Gál Kinga felszólalásában előbb olyan ügyeket sorolt, amelyek szerinte nem kapnak megfelelő választ az Európai Bizottságtól. Példaként a magas energiaszámlákat, az illegális migráció miatt romló közbiztonságot, valamint a következő uniós költségvetés szerinte hibás prioritásait említette.
A Fidesz delegációvezetője azonban a vita témája helyett elsősorban a magyarországi politikai folyamatokról beszélt. Állítása szerint az elmúlt másfél évtizedben az uniós szereplők következetesen számon kérték a jogállamiságot a korábbi, patrióta magyar kormányon, most viszont nem emelnek kifogást az ellen, hogy ellenzéki politikusokat zárnak ki a politikai versenyből, illetve politikailag motivált eljárások indulnak.
Gál Kinga az Országgyűlés által elfogadott, a parlamenti ciklusok korlátozását érintő intézkedést, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós letartóztatását is ebbe a keretbe helyezte. A forrás szerint Hankó Balázs ügyében tiltott pártfinanszírozás, Seszták Miklós esetében pedig korrupció és kenőpénz elfogadásának gyanúja merült fel. A Fidesz alelnöke szerint az alkalmazott intézkedések megfélemlítő célt szolgálnak, és a kommunista időket idézik.
Három uniós vezető szerepelt a molinón
A parlamenti vita után a Fidesz és a KDNP képviselői a parlamenti patkó bejáratánál álltak össze fényképekhez. A molinón Ursula von der Leyen befogott füllel, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke eltakarva a szemét, Michael McGrath, az uniós jogállamiságért felelős biztos pedig a száját takarva volt látható.
A politikai akcióról a képviselőcsoport és több fideszes EP-képviselő saját felületein is beszámolt. A Fidesz és a KDNP szerint az uniós intézmények hallgatása azt mutatja, hogy támogatják a magyarországi folyamatokat, és kettős mércét alkalmaznak.
A Fidesz korábban levelekben is jelezte kifogásait
Nem ez volt az első alkalom, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői uniós fórumokon igyekeztek felhívni a figyelmet a szerintük önkényi rendszer kiépítésére. Gál Kinga és Deutsch Tamás korábban az EP-képviselőknek írt erről levelet, a Fidesz és a KDNP delegációja pedig Michael McGrathnak küldött megkeresést, amelyben biztosi állásfoglalást kért.
A levelekben „alkotmányos puccsnak” és „önkényuralmi rendszer kiépítésének” nevezték a Tisza-kormány több intézkedését. Ezek között említették Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítását, az alkotmánybírákra vonatkozó 70 éves korhatár ismételt bevezetését, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós letartóztatását. A forrás ugyanakkor kiemeli: a letartóztatásokról nem a kormány vagy a Tisza-frakció, hanem az ügyészség kezdeményezésére a bíróság döntött.
Az uniós intézmények másképp értékelik a helyzetet
A forrás szerint az uniós intézmények nem ugyanúgy ítélik meg a magyarországi folyamatokat, mint a Fidesz. Az Európai Parlament egyik delegációja egy budapesti látogatás után a jogállamiság visszaépítéséről beszélt, miközben azt vizsgálta, indokolt lehet-e a korábban korrupciós kockázatok és jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett uniós források egy részének feloldása.
A Daniel Freund vezette delegáció a kétnapos látogatást követően úgy értékelte, hogy az új magyar kormánynak még vannak feladatai, ugyanakkor bizonyos források feloldása indokolt lehet. A delegáció szerint az elmúlt másfél évhez képest kedvező irányú elmozdulás történt a korrupció elleni fellépés és a jogállamiság helyreállítása terén.
Mi különíti el egymástól a két értékelést?
A forrás alapján a vita középpontjában nem egyetlen parlamenti döntés vagy jogi eljárás áll, hanem az, hogy a Fidesz és az uniós intézmények eltérően látják ugyanazokat a magyarországi folyamatokat. A Fidesz az ellenzéki politikusokat érintő intézkedéseket és a parlamenti változtatásokat az önkény kiépítésének jeleként mutatja be, és azt kifogásolja, hogy az Európai Unió erre nem reagál megfelelően.
Az Európai Parlament delegációja ezzel szemben nem a Fidesz által használt politikai minősítéseket ismételte meg, hanem a korrupcióellenes fellépés és a jogállamiság alakulását vizsgálta. Értékelése nem teljes körű felmentés: a forrás szerint további teendőket is megállapított, miközben bizonyos uniós források feloldását indokolhatónak tartotta. A beszámoló alapján tehát az uniós álláspont árnyaltabb, mint a Fidesz által bírált teljes elutasítás vagy támogatás.
