MNB 2,5 százalékra csökkenti – A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a jelenlegi 3 százalékról 2,5 százalékra mérsékli az inflációs célt. A változás a következő év januárjától lép életbe, miközben a plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv megmarad. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be.
MNB 2,5 százalékra csökkenti: a legfontosabb részletek
A jegybank közel húsz év után nyúlt ismét az inflációs célhoz: legutóbb 2005 augusztusában módosították a rendszert, akkor állapították meg a ma érvényes 3 százalékos értéket. Az MNB indoklása szerint az elmúlt évtizedben a magyar reálgazdaság fejlettsége és az árszínvonal is közeledett az euróövezet átlagához, ezért indokolttá vált az inflációs cél felülvizsgálata.
A régiós szinthez és az EKB céljához közelít a magyar érték
A jegybank szerint az euróövezethez képest korábban fennálló, 0,5 százalékpontos különbség lehetőséget adott arra, hogy az árszint felzárkózásának egy része továbbra is az inflációs többleten keresztül menjen végbe. Ez rövid távon kisebb terhet jelenthetett a reálgazdaság számára.
Az új, 2,5 százalékos cél már jobban illeszkedik a régiós gyakorlathoz, és közelebb kerül az Európai Központi Bank gyakorlatához is. A módosítással a magyar inflációs cél a lengyel és a román szinthez igazodik. A jegybank közlése szerint a változás az euró bevezetéséhez kapcsolódó árstabilitási követelményhez való közeledést is szolgálja. A forrás alapján ebben szerepet játszik az is, hogy a kormány 2030-ra szeretné teljesíteni az euróbevezetés feltételeit.
Varga Mihály szerint van idő az alkalmazkodásra
Varga Mihály jegybankelnök úgy értékelte, hogy a monetáris politikai keretrendszer fő elemei összhangban állnak a nemzetközi gyakorlattal. Szerinte az inflációs célkövetés továbbra is megfelelő alapot ad a célrendszer működtetéséhez.
A jegybankelnök indoklása szerint a korábbi magyar cél magasabb volt a fejlett gazdaságokban és a régió több országában alkalmazott értéknél. A 2,5 százalékos cél jobban tükrözi az ország gazdasági fejlettségét, közelebb hozza a magyar gyakorlatot az EKB-éhoz, és összhangban van a régiós jegybankok megoldásaival. A 2028-as bevezetés Varga szerint elegendő időt biztosít a gazdasági szereplőknek az új célhoz való alkalmazkodásra.
Alacsonyabb inflációs cél, kedvezőbb finanszírozás
Varga Mihály az alacsonyabb cél lehetséges előnyei között említette a vásárlóerő megőrzését és a megtakarítások reálértékének növekedését. A jegybanki érvelés szerint hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszint alakulhat ki, ami a devizapiac stabilitását is támogathatja.
Az alacsonyabb nominális kamatok a jegybankelnök szerint kedvezőbb finanszírozási környezetet teremthetnek a lakosság, a vállalatok és a költségvetés számára. Ezek a megállapítások a döntés indoklásának részei; a tényleges hatásokat a későbbi gazdasági folyamatok és az infláció alakulása befolyásolhatja.
Frissítette előrejelzéseit a jegybank
A Monetáris Tanács a kamatdöntéssel együtt felülvizsgálta a gazdasági növekedésre és az inflációra vonatkozó előrejelzéseit is. A jegybank szakemberei az idei évre 1,8 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, a következő évre pedig 2,9 százalékos bővülést várnak.
Az infláció a jegybanki prognózis szerint az idei 1,8 százalék után a következő évben 3,1 százalékra emelkedhet. A döntés önmagában nem mozgatta meg jelentősen az euró-forint árfolyamát, Varga Mihály megszólalása után azonban a forint erősödött: az euró árfolyama a 362-es szintről 360-ig mérséklődött.
Mit jelent a cél módosítása a gyakorlatban?
A döntés nem azt jelenti, hogy az infláció egyik napról a másikra 2,5 százalékra változik. Ez a jegybank által kijelölt középtávú cél, amely mellett továbbra is megmarad az 1 százalékpontos toleranciasáv. A friss előrejelzés szerint a következő évben 3,1 százalékos infláció várható, vagyis a prognózis valamivel meghaladja az új célértéket.
A változás jelentősége elsősorban abban áll, hogy a magyar jegybank a korábbinál alacsonyabb árstabilitási célt rögzít, és ezzel közelebb kerül a régiós gyakorlathoz, valamint az EKB céljához. A forrás szerint az átállásra 2028-ig elegendő idő áll a gazdasági szereplők rendelkezésére, miközben az euróbevezetés feltételeinek teljesítését a kormány 2030-ra tervezi.
