Feljelentést tett Miniszterelnökség MIKK – Feljelentést tett a Miniszterelnökség ismeretlen tettes ellen a Mesterséges Intelligencia Kutató Központnak (MIKK) nyújtott 300 millió forintos állami támogatás ügyében. A kormány közlése szerint a támogatás felhasználása és a kapcsolódó közbeszerzés miatt több bűncselekmény gyanúja is felmerült, ezért a Nemzeti Nyomozó Irodához fordultak.
Feljelentést tett Miniszterelnökség MIKK: a legfontosabb részletek
A Miniszterelnökség közlése alapján költségvetési csalás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúját vizsgálhatják. A feljelentés egyelőre ismeretlen tettes ellen szól, vagyis a forrás szerint nem neveztek meg konkrét személyt gyanúsítottként.
Politikai döntés alapján jutott a pénzhez a kutatóközpont
A MIKK-et 2024 decemberében alapították. A 300 millió forintos támogatást a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosította 2025. február 12-én. A támogatás odaítélését az akkori honvédelmi miniszter testvére, a Miniszterelnökség társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince javasolta.
A támogatás célja a mesterséges intelligencia állami és társadalmi integrációjához kapcsolódó célzott kutatások megvalósítása volt. A Tisza-kormány álláspontja szerint azonban a társaság úgy kapott állami pénzt, hogy nem rendelkezett önálló működési múlttal és igazolt kutatói kapacitással.
A Miniszterelnökséghez eljutott dokumentumok alapján a kutatási anyagok között olyan iratok is szerepeltek, amelyek a kormány állítása szerint látszólag mesterséges intelligencia által generált dokumentumok, illetve különböző közösségimédia-bejegyzésekből összeállított válogatások.
152 millió forintért szervezték ki a kutatási munkát
A rendelkezésre álló elszámolás szerint a MIKK közbeszerzés keretében az Observer Médiafigyelő és Kutató Kft.-t bízta meg az érdemi kutatási feladatokkal. A megbízás bruttó értéke 152,4 millió forint volt.
A közbeszerzési eljáráson három cég vett részt. A Miniszterelnökség szerint az Observer mellett induló két vállalkozás ajánlatát többek között „aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás” miatt érvénytelenítették. A forrásanyag alapján a hatósági eljárásnak kell tisztáznia, hogy a beszerzés szabályosan zajlott-e.
A támogatásból 37,3 millió forintot a Stern Com Kft. kommunikációs és informatikai szolgáltatásaira fordítottak. A NAXEL Hungary Kft.-nek nyolc hónap alatt 22,5 millió forintot fizettek ingatlanbérletért. Munkabérre 69,2 millió, egyéb működési költségekre pedig 6,27 millió forint jutott.
Újabb támogatást is kapott volna a MIKK
A 300 millió forintos támogatási ciklus márciusban zárult le. A forrás szerint az előző kormány 2026-ra újabb, ugyanekkora összegű megbízást szánt a MIKK-nek mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokra.
Az újabb összeget március 18-án folyósították, a cég azonban április 14-én teljes egészében visszafizette. Indoklásuk szerint több kutató távozott, és szakmai tevékenységük nélkül a tervezett projekt nem volt megvalósítható.
A Miniszterelnökség szerint a 2025-ös támogatás felhasználásával kapcsolatban azért is felmerülhet szabálytalanság vagy valótlan elszámolás gyanúja, mert a saját kutatásra megítélt pénzből kiszervezték a kutatási feladatokat, miközben munkabéreket is elszámoltak. A tárca azt is kifogásolja, hogy szerintük olyan iratokat tüntettek fel kutatási termékként, amelyek tartalmuk alapján nem minősülnek annak.
A fel nem használt 12,3 millió forintos támogatási maradványt a MIKK visszafizette az államnak. A mostani feljelentés nyomán induló vizsgálat feladata annak tisztázása, hogy történt-e bűncselekmény a támogatás odaítélése, felhasználása vagy elszámolása során.
Mit kell tisztáznia a nyomozásnak?
A forrásban ismertetett kifogások két, egymással összefüggő területre vonatkoznak: arra, hogy a MIKK megfelelt-e a támogatás feltételeinek, valamint arra, hogy a pénz felhasználása és elszámolása szabályos volt-e. A Miniszterelnökség nem pusztán a közbeszerzés eredményét vitatja, hanem azt is, hogy a kutatásra kapott összegből milyen munkákat és költségeket számoltak el.
A biztosan ismert adatok szerint a támogatás jelentős részét külső cégek bevonásával használták fel, miközben munkabérre és működésre is jutott belőle. A kormány szerint ez, valamint az elszámolt dokumentumok jellege alapozhatja meg a gyanút. Arról azonban a forrás alapján még nincs hatósági megállapítás, hogy történt-e bűncselekmény, és ki lehet érte felelős.
