Magyar Péter az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, a budapesti Kossuth téren mondott ünnepi beszédet. A megemlékezésen külföldi állami vezetők és az 1956-os események még élő résztvevői is jelen voltak. A Pénzcentrum összefoglalója szerint a szónok a történelmi emlékezés mellett Magyarország jelenlegi helyzetéről és a kormányzás feladatairól is beszélt.
Magyar Péter ünnepi beszédében az 1956-os forradalom egyik legfontosabb tanulságaként a társadalmi összefogás erejét emelte ki. Úgy fogalmazott, hogy a forradalom hősei megmutatták, mire képesek a magyarok, amikor közösen állnak ki a szabadságért. Az 1956-os eseményeket a 20. század egyik legjelentősebb forradalmaként értékelte.
Az 1956-os hősök és a szabadság üzenete
A beszédben külön megemlékezett Szeles Erikáról, Mansfeld Péterről, Angyal Istvánról, Nagy Imréről és Maléter Pálról. Azt mondta, hogy a szovjet hadsereg katonailag leverhette a szabadságharcot, a magyarok szabadságvágyát azonban nem tudta megtörni. Szerinte az áldozatok nem voltak hiábavalók.
A szónok az 1956-os örökségből a politikai vezetők felelősségére vonatkozó következtetéseket is levont. Állítása szerint egyetlen vezető sem helyezheti saját hatalmának megőrzését az ország szabadsága és nemzeti függetlensége elé.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy nem lehet idegen hatalmak támogatására támaszkodva kormányozni. A Pénzcentrum által idézett beszédrészlet szerint aki saját népével szemben „Moszkvában vagy máshol keres támogatást”, annak 1956 figyelmeztetésként szolgál. A szónok úgy vélte, hogy a forradalom véráldozatát nem lehet rövid távú gazdasági alkuk vagy kétes szövetségek miatt háttérbe szorítani.
Hasonló összefüggésben beszélt az agresszorok mentegetéséről és az idegen birodalmi érdekekről. Szerinte aki egy agresszort menteget, vagy Magyarországot ilyen érdekeknek rendelné alá, az nem értette meg 1956 üzenetét.
Magyarország helye és a kormányzás feladatai
A beszéd egyik politikai állítása szerint Magyarország helye a szabad és demokratikus Európában van. Magyar Péter azt mondta, az ország nem sodródhat Kelet és Nyugat között. A különutas politika helyett megbízható nemzetközi szövetségesként, önálló és egyenrangú partnerként kíván részt venni az európai együttműködésben.
A nemzeti ünnep jellegéről szólva azt hangsúlyozta, hogy október 23-a minden magyaré. Bírálta azt a korábbi szemléletet, amely szerinte egyetlen politikai oldalhoz kötötte a megemlékezéseket. Úgy vélte, az 1956-os hősök előtt politikai hovatartozástól függetlenül mindenki tiszteleghet.
A kormányzásról azt mondta, annak szolgálatot, nem uralkodást kell jelentenie. Ígérete szerint a megszerzett hatalmat nem használják fel saját népük ellen, nem teremtenek új ellenségképeket, és biztosítják, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak.
Magyar Péter az ünnepi beszédben a szabadság fogalmát a tisztességes megélhetéssel és a működő állammal is összekapcsolta. Felsorolta a munka megbecsülését, a tisztes megélhetést és a kiszolgáltatott emberek védelmét. Külön említette a kórházban hagyott csecsemőket és a bántalmazott nőket, akiknek szerinte állami segítséget kell kapniuk.
A beszéd végén arra kérte a magyarokat, hogy közösen dolgozzanak egy szabadabb, igazságosabb és működőképesebb országért. Köszönetet mondott azoknak az országoknak is, amelyek befogadták a magyar menekülteket, valamint a megemlékezésen részt vevő külföldi vezetőknek és az egykori forradalmároknak.
Az ünnepi beszédet az „Éljen a magyar szabadság!” és a „Gloria victis!”, vagyis „Dicsőség a legyőzötteknek!” felkiáltásokkal zárta.
