Magyar Péter szerint a 2027-es költségvetés összeállítását szűk mozgástér és kemény kormányon belüli alkuk nehezítették. A politikus a büdzsé végeredményét mesterműnek nevezte, miközben arról is beszélt, hogy a kabinetnek egyszerre kellene csökkentenie a hiányt és mintegy 2000 milliárd forintot fordítania választási ígéretekre. A HVG beszámolója szerint Magyar a Telexnek nyilatkozott a költségvetés készítéséről.
Magyar azt mondta, szerinte a kormány azért mozgott kényszerpályán, mert az Orbán-kormány nagyobb költségvetési hiánnyal adta át az államkasszát, mint amennyit korábban közölt. A pénzügyminiszterről úgy fogalmazott: ilyen körülmények között csoda, hogy Kármán Andrásnak maradt még hajszála a büdzsé összeállítása után.
Vétó helyett alkuk döntöttek
A költségvetéssel kapcsolatban a kormányban négy miniszternek van vétójoga. Magyar szerint tényleges vétóra nem került sor, de volt olyan miniszter, aki egy ponton jelezte, hogy az adott megoldást nem tudja elfogadni. Ezt másfél hasonló esetként írta le, hozzátéve, hogy később közeledtek az álláspontok.
A politikus szerint a miniszterelnök is ragaszkodott bizonyos elképzeléseihez, ezért több kérdésben kemény tárgyalások zajlottak. A végső változat így olyan költségvetés lett, amelyben a hiány mérséklését a választási ígéretek finanszírozásával kellett összehangolni.
A szakszervezetek több béremelési döntést bíráltak, mert azok szerintük elmaradnak a korábban jelzett mértéktől. Magyar erre azt mondta, szíve szerint mindenkinek nagyobb emelést adott volna, de a feladata az, hogy ne csak rövid távon, hanem a négyéves ciklus végén is vállalni tudja a döntéseit. Szerinte jelenleg nincs háttérbe sorolt terület, csak nem jutott mindenkinek annyi forrás, amennyit szeretett volna.
Adóváltozásokkal és új programokkal számolnak
Magyar szerint a büdzsé később módosulhat világpiaci változások vagy rendkívüli helyzetek miatt, ugyanakkor konzervatív költségvetésről beszélt, amelyben maradt mozgástér. A minimálbérhez kapcsolódó személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkentése a tervek szerint 2027-ben mintegy 250 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésnek. Magyar állítása szerint ezt a vagyonadó fedezheti, és hatástanulmány is készült arról, hogy az adócsökkentés miként befolyásolhatja a kedvezményezettek fogyasztását, illetve az áfabevételeket.
A vagyonadót Magyar a közteherviseléssel indokolta. Azt mondta, a többmilliárdos vagyonnal rendelkezőknek nagyobb részt kell vállalniuk a közös terhekből, és arra figyelmeztetett, hogy a NAV a 2025-ös eredményeket is vizsgálni fogja. A politikus nem ajánlotta a vagyon strómanokhoz történő átjátszását vagy külföldre menekítését.
A reklámadó kulcsát a tervek szerint a jelenlegi 0 százalékról 3,75 százalékra emelnék. Magyar szerint az intézkedés a médiacégeken túl a nagy technológiai vállalatokat, köztük a Metát, a TikTokot és a Google-t is érintené. A behajtásról azt mondta, hogy minden Magyarországon áfás számlát kiállító szereplőt érintene.
A rezsicsökkentés egyelőre megmaradna. Magyar ezt azzal magyarázta, hogy a világpiaci helyzet mellett nem lehet kivezetni, miközben szerinte a magyar lakásállomány energiahatékonysága sem megfelelő. Ennek javítására hozták létre a Wekerle Sándor Otthonfejlesztési Programot.
Magyar a tervezett alkotmányozás menetrendjéről is beszélt: az ehhez szükséges kerettörvényt hamarosan benyújtanák az Országgyűlésnek, és ez teremtené meg az állampolgári véleményezés lehetőségét. Elmondása szerint az alkotmányozás ősz végén vagy tél elején kezdődhet, az új alkotmány elfogadására pedig nagyjából egy évet szánnának. A dokumentumot ezt követően népszavazással erősítenék meg, az új választási törvény pedig csak az alkotmány elfogadása után készülhetne el.
