Magyar Péter három ügy – Éles konfliktus alakult ki Magyar Péter és az ügyészség között, miután a Legfőbb Ügyészség kikérte a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát egy telefon eltulajdonításával és Dunába dobásával kapcsolatos ügyben. Magyar szerint az ügyészség ezzel egy sor olyan, szerinte súlyosabb ügyet mos össze az ő esetével, amelyekben az állami szervek nem jártak el megfelelően.
Magyar Péter három ügy: a legfontosabb részletek
A parlamenttől kedden egyszerre kérték ki Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát. A forrás szerint Hankó és Seszták ügyében többmilliárdos bűncselekményekről van szó, míg Magyar esetében egy telefon elviteléről és a Dunába hajításáról. Magyar ezt a Polt-féle ügyészség „szánalmas kísérletének” nevezte, és azt állította, hogy tíz- és százmilliárdos közpénzlenyúlásokat próbálnak az ő ügyével egy szintre hozni.
A Legfőbb Ügyészség erre úgy reagált, hogy működésében „az egyetlen mérce és zsinórmérték a törvényesség és a pártatlanság”. Magyar egy újabb bejegyzésben erre utalva kérdezte meg az ügyészség vezetőitől: „A bűnpártolás szót ismeritek?” Ezután három ügyet emelt ki kritikaként.
Az aranykonvoj-ügyben Orbán Viktor szerepe is felmerült
Magyar egyik fő példája az úgynevezett aranykonvoj-ügy, amelyben az ukrán pénzszállítókkal szembeni akció miatt nyomoznak. Az ügyben többek között a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás gyanúja merült fel, és gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét.
A Telex több forrásra hivatkozva azt írta, hogy az akció végrehajtására személyesen Orbán Viktor adott utasítást. A 444 később arról számolt be, hogy egy ügyészségi dokumentum is döntéshozóként nevezte meg a miniszterelnököt. A forrás szerint Orbán Viktort ennek ellenére eddig nem hallgatták ki. Magyar posztjaiból az következik, hogy ő ezt hiányolja az eljárásból.
Az ügyben június közepén lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. Elmondása szerint nézeteltérés alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség között az ügy kezeléséről. Az ügyészség közlése szerint ugyanakkor az eljárásban minden szükséges intézkedést megtesznek, és az ügy minden szálát ki kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy kit vagy mely szervezetet érint. Tájékoztatásuk szerint az ügynek már öt gyanúsítottja van.
Az MNB-alapítványok ügye miatt is késlekedést kifogásol Magyar
A Tisza Párt elnöke az MNB-hez köthető alapítványok ügyét is felhozta. Az Állami Számvevőszék 2025. március 20-án három, az alapítványokról szóló kritikus jelentést tett közzé, majd feljelentést tett és átadta a hatóságoknak az összegyűjtött iratanyagot.
A forrás szerint a hatóságokat három ponton érték rendszeres kritikák: hogy 2014 és 2025 között nem történt érdemi fellépés, hogy a 2025-ös feljelentések nyomán elsőként nem a Központi Nyomozó Főügyészség, hanem a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozott, valamint hogy a választásokig nem történt nyilvánosan látható áttörés.
Az ügyészség később saját hatáskörébe vonta a nyomozást, és az ügyben nyomozócsoportot alakított. Közlése szerint májusig 92 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le, a lefoglalások pedig a napokban folytatódtak. Azt nem közölték, miért éppen a választások után kilenc nappal döntöttek a nyomozás átvételéről.
Rogán kabinetfőnökének neve több nyomozati részben szerepelt
Magyar a Schadl–Völner-ügyet és a nyomozati iratok állítólagos meghamisítását is említette. A sajtóhoz kiszivárgott első iratverzióban több helyen szerepelt Rogán Antal kabinetfőnöke, a második változatból azonban ezek a részek eltűntek. Egy 2024-ben nyilvánosságra hozott hangfelvételen Varga Judit arról beszélt, hogy bizonyos részeket ki akartak húzatni.
Fürcht Pál később azt mondta, hogy senki kérésére nem töröltek semmit a vádiratból. A Telex későbbi információi szerint a Rogán Antalt, illetve kabinetfőnökét érintő részeket három külön nyomozásba választották le. Ezek közül kettőt a forrás szerint a 2026-os választásokig vádemelés nélkül zártak le.
A cikk ugyanakkor hangsúlyozza: a „rogáni végrehajtó maffia” kifejezés politikai állítás, és az első iratverzióban sincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Schadlék Rogánnak dolgoztak vagy neki fizettek volna. Rogán Antal vallomásában azt mondta, hogy Schadl elfogása előtt nem tudott a nyomozásról, és senkit nem húzatott ki az iratokból.
A legfőbb ügyész jelölése tovább élezte a vitát
A konfliktushoz kapcsolódik Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölése is. Baka András köztársasági elnök a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának vezetőjét jelölte a posztra, de Magyar Péter közölte, hogy a Tisza-frakció nem támogatja a jelölést.
A forrás szerint ennek hátterében az állhat, hogy Szathmáry testvére érintett az aranykonvoj-ügyben. Ezt a kapcsolatot a cikk információként, nem jogerősen megállapított tényként kezeli. Magyar új jelöltet kért a köztársasági elnöktől, Baka azonban fenntartotta korábbi javaslatát. A mentelmi jog kikérésével párhuzamosan zajló üzengetés így több, az ügyészség munkáját érintő régi és új vita köré szerveződött.
Mi biztosan állítható, és mi maradt vitatott?
A konfliktus közvetlen kiváltó oka a mentelmi jog kikérése volt, de Magyar Péter kritikái három, egymástól eltérő ügyre épülnek. Az aranykonvoj-eljárásban valóban folyik nyomozás, és a forrás szerint öt gyanúsított van, ugyanakkor Orbán Viktor esetleges kihallgatásáról nincs közölt ügyészségi döntés. Az MNB-alapítványok ügyében dokumentált fejlemény a 92 milliárd forintnyi vagyon lefoglalása, miközben az eljárás korábbi szakaszának időzítését és hatáskörét Magyar vitatja.
A Schadl–Völner-ügyben az iratok elkülönítése és az érintett nevek szereplése tényként jelenik meg a forrásban, de abból nem következik bizonyított korrupciós kapcsolat Rogán Antal vagy kabinetfőnöke és Schadlék között. Az ügyészség minden esetben a törvényességre és pártatlanságra hivatkozik, a vitatott döntések egy részére azonban nem adott közvetlen választ.
