Magyar Péter szerint akár kétmilliárd euróval magasabb uniós támogatási keret járhat Magyarországnak
Magyar Péter szerint Magyarország a következő, 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklusban akár kétmilliárd euróval magasabb támogatási keretre vagy külön projektekben nyújtott ellentételezésre számíthat az előző kormány időszakában végleg elveszített uniós források miatt. A miniszterelnök erről a brüsszeli uniós csúcstalálkozó előtt beszélt a Portfolio kérdésére.
A vita középpontjában több mint kétmilliárd eurónyi, korábban felfüggesztett támogatás áll. Magyar elismerte, hogy a jelenlegi jogi keretek között a mintegy 2,1 milliárd euró közvetlen visszaigénylésére nincs lehetőség, mert a 2021–2027-es pénzügyi időszakban az úgynevezett N+2 szabályhoz kapcsolódó határidők lejártak.
A kormányfő szerint ezt a veszteséget a következő költségvetésről folytatott politikai tárgyalásokon lehetne kompenzálni. Az egyik lehetőség a Magyarországnak szánt keret növelése, a másik pedig olyan uniós projektek finanszírozása, amelyek ellentételezést jelenthetnek az országnak. Magyar úgy vélte, hogy a tárgyalásokon már történt elmozdulás: az ír soros elnökség legújabb javaslatában a Ciprus által korábban előterjesztett tervhez képest mintegy egymilliárd euróval nőtt a Magyarországnak szánt források összege.
Magyar ezt kezdeti eredménynek nevezte, ugyanakkor további engedményeket szeretne elérni. Álláspontja szerint a magyar vállalatok és állampolgárok nem felelősek azért, hogy az előző kabinet mulasztásai miatt támogatások vesztek el.
Csökkenő hiányt és mérséklődő adósságot ígér a kormány
A sajtótájékoztatón szóba került a 2027-es magyar költségvetés és az Európai Bizottságnak benyújtandó középtávú strukturális költségvetési terv is. Magyar közlése szerint a kabinet még szerdán dolgozott a jövő évi büdzsé véglegesítésén, amelyet a tervek szerint október 19-én vagy 20-án mutatnak be az Országgyűlésben. A parlamenti tárgyalást a hivatalos beterjesztést megelőző egyeztetési és véleményezési eljárás követi.
A túlzottdeficit-eljárás miatt szükséges, Brüsszelnek szánt középtávú tervet ezzel párhuzamosan a Pénzügyminisztérium készíti. A dokumentum benyújtásának pontos időpontját a miniszterelnök nem közölte, elfogadásáról azonban a kormány dönt majd.
Magyar szerint a költségvetési tervezés fő céljai a csökkenő költségvetési hiány, lehetőség szerint a mérséklődő államadósság és a tartós gazdasági növekedés. Az előző kabinet gazdaságpolitikáját bírálva azt állította, hogy az elmúlt négy évet stagnáló gazdaság, növekvő adósság és többször módosított költségvetési tervek jellemezték.
A kormányfő a nyugdíjrendszer átalakításáról is beszélt. Közlése szerint a legalacsonyabb nyugdíjak jelentős emelésével, valamint a jelenlegi 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum legalább 120 ezer forintra növelésével mérsékelnék a legalacsonyabb és a legmagasabb ellátások közötti különbséget.
4,2 milliárd eurónyi befagyasztott forrás felszabadítása előtt nyílt meg az út
Magyar bemutatott egy uniós tanácsi határozatot is, amely a jogállamisági feltételességi eljárás lezárásával 4,2 milliárd eurónyi korábban befagyasztott támogatás felszabadítása előtt teremtett lehetőséget. A miniszterelnök szerint ezt a május 29-i brüsszeli megállapodás, valamint az azt követően elfogadott korrupcióellenes és jogállamisági intézkedések tették lehetővé.
Visszautasította azokat a fideszes vádakat, amelyek szerint a források megnyitásáért cserébe a kormány a gyermekvédelmi szabályozás ügyében engedett volna. A felszabadított pénzeket a 2027-es költségvetésben és a gazdaság élénkítésében használnák fel; Magyar szerint ezek korrupciómentes és hatékony elköltése a kabinet feladata lesz.
A következő uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon a kohéziós és agrárforrások Magyarország szempontjából különösen fontosak. Magyar szerint az ír elnökség a nettó befizető tagállamok nyomására csökkentette a teljes pénzügyi keret tervezett összegét, ez a mérséklés azonban a magyar kohéziós és agrárforrásokat nem érintette. A csütörtöki egyeztetésen a kormányfő nem számít politikai áttörésre, inkább technikai és eljárási kérdések rendezését várja.
Az eredeti menetrend szerint decemberben kellene egyhangú megállapodásra jutni a 2028–2034-es költségvetésről, Magyar azonban úgy látja, hogy a spanyol előrehozott választások és az esetleges kormányalakítási bizonytalanság miatt a döntés későbbre csúszhat. A tárgyalások irányításában a következő időszakban António Costa, az Európai Tanács elnöke kap meghatározó szerepet.
